Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

Melléklet a „Központi Értesítő" 1892-iki 64. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI M IZEIM KÖRÉBŐL. II. évfolyam. 1802. Budapest, augusztus hé 7-én. 21. szám. A kereskedelemügyi minister ur Tausz Gyula és Eisenbach Sándor végzett kereskedelmi tanintézeti növendékeket ösztöndíjas gyakornokokká nevezte ki, amazt a sarajevoi fió' mtezethez, utóbbit a brckai főügynökséghez beosztván:»^ A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei: A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Genovitz Alexis. C) Fiumében, főnök gróf Szápáry Károly. a) alárendelt főügynökség. Maltában, főügynök Wolff Géza. D) Konstantinápolyban, állandó tudósító Back Hermann (a képviselőség szervezés alatt áll.) E) Szalonikiban, főnök Diósy Ödön. I) Szófiában, főnök Gorovy Miksa. a) alája rendelt ügynökség Philippopolban, főügynök Steiner Soma. G) Szerajevóban, főnök Nyáry Emil. alájarendelt ügynökségek : a) Mostarban, ügynök Serelmann Ede. b) Ügynökség Brckában, ügynökség a brckai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József (328.) A Kereskedelmi Muzeum köréből. Budapesti Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek állandó kiállitása (a városligeti iparcsarnokban) nyitva van minden nap délelőtt 9 órától—12 óráig és d. u. 4—7 óráig (középeurópai idő.) Az igazgatóság tudomására jutott, hogy rosszakaratú egyének a Kereskedelmi Muzeum fiumei képviselőségének legközelebb bekövetkező feloszlatását híresztelték és ez alkalommal a muzeum tagjaihoz intézett levelekben szolgálataikat felajánlják. Ezen hírekkel szemben kijelenti az igazgatóság, hogy a fiumei képviselőség feloszlatása nem terveztetik, sőt ellen- • kezőleg e képviselőség működési körének fejlesztése és kiterjesztése czéloztatik. Budapesten, 1892. julius 25-én. Németh Imre, miniszteri tanácsos, igazgató. | A budapesti Kereskedelmi Muzeum igazgatósága tudatja, hogy Banjalukában és Mostál"ban főügynökségeket létesített, a melyek, ép ugy mint az intézet többi kirendeltségei, a muzeum tagjai által minden irányú kereskedelmi ügyekben díjtalanul vehetők igénybe A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. Felvdágositások rendesen esik írásban adatnak. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vátiügyekre vonatkoznak, czélszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. Az értesítések díjmentesen adatnak; külföldi czégek hitelképességére vonatkozó értesítésekért azonban illeték fizetendő és pedig minden tudakolt czég után 1 frt és a felmerült postaköltség. A budapesti Kereskedelmi Muzeum t. kiállítóit felkérjük, hogy minden lakásváltoztatásukat velünk mielőbb tudatni szíveskedjenek, nehogy a «Kereskedelmi Közlemények» kézbesítése körül késések történjenek. Hozzánk intézett kérdések folytán a muzeum t. tagjait újból figyelmeztetjük, hogy a «Kereskedelmi Közlemények»-et teljesen díjtalanul kapják. Üzleti tudósítások. Magyarország selyemtenyésztése. A jelentés melyet az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség Magyarország selyemiparáról az 1891. évben gróf Bethlen András földmivelésügyi m. kir. minister ur elé terjesztett, külön lenyomatban is megjelent Szegszárdon egy 20 oldalra terjedő füzetben. Igen érdekes grafikus melléklet van csatolva a lyoni selyemsyndikatus által egybeállított selyemárak hullámzásáról 1857-től 1891-ig, valamint az országos selyemtenyésztési felügyelőség működésének ideje alatt történt selyem-árváltozásokról. A szakszerűen szerkesztett jelentés főszámai a selyemtenyésztés nagy terjedéséről és fokozott termelésről tesznek tanúságot, melyet főkép, annak lelkes és buzgó vezetőjének hazánkban, B e z e r é d j Pál ministeri meghatalmazottnak köszönhet, ki immár 12 éve fáradozik e téren nálunk, egészen önzetlenül és tisztán csak a mezőgazdasági munkásosztály jólétének emelése érdekében. Működésének megkezdése idején, azaz 1880-ban, nálunk még csak 71 községben és pusztában foglalkozott 1,059 család a selyemtenyésztéssel, 1891-ben pedig a községek és puszták száma 2,268-ra emelkedett, melyekben 72.118 család foglalkozott a selyemtenyésztéssel. A selyemtermelők 1880-ban 10.131.71, 1891-ben pedig 1,108.446.46 klgr. selyemgubót termeltek, melynek értéke volt 11.062.66 illetőleg 1.082.078 frt osztrák értékben. Már e néhány számból is kitetszik, mily óriási haladást tett nálunk a selyemtenyésztés rövid 12 év alatt. A selyemtenyésztési felügyelőség vezetése alatt működik a «Selymérpete készitő és górcsővező állomás» Szegszárdon, mely, valamint a többi petekészitő állomás Tolnamegyében, 1891-ben 4,063.817 pillepárt górcsövezett és 580