Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

i lö — munkást, legnagyobbrészt nőt, foglalkoztatott. Ezenkívül van Pancsován és Újvidéken selyemfonógyár, az első 1882, az utóbbi 1885. óta. A pancsovai selyemfonógyárban az 1891-ik évben működésben volt 80 orsó, 170 magyarországi és 14 olaszországi női munkás, a nyert selyemfonal súlya tett 4.455 klgrmot, mely Lyonban került eladásra. Az újvidéki selyemfonógyárban volt működésben 180 orsó, 394 magyarországi és 60 olaszországi női munkás, a nyert selyemfonal fett 8.742 klgrmot, mely szintén kizárólag Lyonban került eladásra. Selyemgnbótermés Macedóniában. (A Keresk. Muzeum szaloniki főügynökségétől.) Az idei selyemgubótermés minden várakozást kielégítően sikerült, amennyiben minőségileg a tavalyinál épen nem maradt hátra és mennyiségileg azt mintegy 20%-kal felülmulta. Az uj campagne élénk kereslet mellett indult meg, minek folytán mindjárt kezdetben 10°/0

-al magasabb árakat fizettek, mint a mult. évad megfelelő szakában ; az állandóan határozott irányzat s tartós vételkedv következtében ma már további 5—6°/0

-nyi áremelkedés konstatálható. Az idei termést mintegy 400000 kilogrammra becsülik s a mai árak : loco Salonik 10 frank 25 cent. per 1 kilogr. franko Milánó 10 » 70 » » » A macedóniai selyemgubó-kereskedelem góczpontja Salonikben van s az export mondhatni kizárólag a «Banque de Salonique" közvetítésével történik, sőt a görög termékek jórésze is ez uton talál elhelyezést. Az összes termelés 95%-ja közvetlen Olaszországba, a selyempiacz központjába, Milánóba exportáltatik, mig 5% Marseille és Lyon között oszlik meg. A csomagolás bálokban 50 kilogrammonként történik s az áru vizi uton lesz szállítva és pedig Milanóba a genuai avagy velenczei kikötők érintésével, mely utóbbi irányban a szállítási az osztrák «Lloyd» közvetíti. (759. sz.) Szalonik gabnakivitele az 1891—1892-iki campagneban. (A Keresk. Muzeum főügynökségétől.) Az utóbbi időben Szalonik a kereskedelem minden ágában rohamos fejlődést mutatott, mi különösen tapasztalható a gabnakereskedés terén, melynek góczpontjává vált egész Maczedóniára nézve. Rövid néhány év alatt több külföldi gabnakereskedőház létesített itt fiókokat, igy többek között a Párisban székelő s világhírű Louis Dreyfus & Cie czég is, mely egyszersmind Maczedónia belső piaczain is szervezte bevásárló telepeit. Az idegen házak látogatásainak és letelepedésének csak természetes következménye lehetett a piacz megélénkülése s ma egész Maczedónia az itten jegyzett árakhoz alkalmazkodik. Az éppen lefolyt évadban, búzától eltekintve, legélénkebb keresletnek örvendett a rozs, mely körülmény első sorban az orosz kiviteli tilalomnak tulaj donitható s ezen áruért mindvégig magas árakat fizettek. Árpa hasonlóképen kereslet tárgyát képezte s meglehetős mennyiség exportáltatott, mig zabból csak igen kis rész került kivitelre, mert jórészben a belföldi szükségletre, illetve a török hadsereg számára vásároltatott össze. Az 1891. julius 1-től 1892. julius l-ig terjedő campagneban a szaloniki kikötőből elszállított gabnanemüeket a következő számokban tüntetjük fel: Buza 472,061 métermázsa Rozs 439,154 Kukoricza 116,373 Árpa 269,250 métermázsa Zab 91,000 Ebből legtöbb szállittatott a német piaczokra (Hamburg, Bréma), de tekintélyes mennyiségek exportáltattak Antwerpen, London, Liverpool, Gibraltar és Marseille városokba is. Havi jelentés Máltából. (A Keresk. Muzeum főügynökségétől) A rendkívüli nagy hőség folytán La Valletta teljesen el van hagyva és a csekély, elenyésző forgalom — nagyobbrészt az alsóbb, szegényebb néposztály között, — főképen élelmi czikkekre szorítkozott. A lisztnek ára e hó folyamán ismét tetemesen csökkent. A máltai malmok gazdag készleteiken minden áron túladni iparkodnak, nehogy azok átnyaralás által értéktelenekké váljanak. Arak 15—1 b1

/^ sh. per 80 kilogr. Szesz árai eleinte emelkedtek, a mennyiben gallononként 18 pennyt fizettek, de trieszti olcsó ajánlások következtében 15 pennyre hanyatlottak. Árak : 15 penny gallononként. Czu korban a jegyzések váltakoztak; három hét előtt 35 shillinget lehetett elérni, amennyiben a centrifugai minőség kifogyott ; medio táján nagyobb készletek lettek jelezve, erre az árak hirtelen hanyatlottak. Most ismét némi emelkedés állott be. Árak : 29—30 sh. 80 kilónkint. Ipari czikkekben a forgalom, tekintve a kedvezőtlen viszonyokat, csekély volt és alkalmasint az őszi évad beálltáig nem is fog javulni. (751.) Consuli jelentések. Vettük a „Rapports commerciaux" czimü jelentések 18—37 füzeteit 1892-ről, melyeket a franczia külügyminisztérium s a kereskedelmi és iparügyi minisztérium adnak ki, s melyek a Francziaországnak a külföldön levő diplomatiai ügynökei és konsulátusai által minden esztendőben beküldött jelentéseket tartalmazzák. E jelentések közül felemiitjük a következőket, melyek közönségünket is érdekelhetik. Az agyag-ipar Japánban, mely államnak még 1888-ban 4.788 gyára volt, melyekben 26.762 munkás dolgozott. Az ezekben előállított tárgyak száma volt 126.064.401 darab s ezek értéke 2,396.568 dollár. Japánnak e tárgyakból nagyobb kivitele volt, melyekből jelentősebb értékekben kiszállított az éjszakamerikai Egyesült Államokba, Nagybritanniába, Francziaországba és Chinába, valamint kisebb értékekben a Németbirodalomba, Belgiumba stb. A 22. füzetben találjuk aSalonik kereskedelmi fontosságának méltatására vonatkozó leirásnak az első részét, mely annak termelésére és kivitelére vonatkozik. A 76. oldalra terjedő füzet érdekesen ismerteti az egyes áruczikkekre vonatkozó termelési és kiviteli viszonyokat és igen sok gyakorlatilag is értékesíthető utmutatást közöl. Ugyanennek a második része Salonik - behozatalával foglalkozik, melyben nemcsak a behozott áruczikkek minősége, mennyisége s értéke van tárgyalva, hanem a származási hely s ország is, ugy hogy a legtöbb áruczikknél igen részletes adatok alapján azok forgalmába mélyebb betekintést nyerhetünk. A további füzetekben ismertetve van Kréta sziget t kereskedelmi helyzete, A 1 b a n i a (Scutari villayetben) . ugyanaz, T r a p e z u n t közigazgatási, gazdasági, ipari és kereskedelmi állapota, az angol-afrikai és ázsiai