Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)
1891-12-31 / 109. szám
\ — 170 — tal a marOíujvári kir. főbányahivatalhoz. A czikkek egy részéhez minta'melléklendő. Részletes feltételek megtudhatók a nevezett hivatalnál. (1705 sz.) A nagybecskereki m. kir. pénzügyigazgatósághoz az 1892. évben szükséges irodaszerek, nyomtatványok, könyvkötői munkák és fűtőanyag szállítása iránt f. é. deczember 28-ikáig. Bánatpénz az irodaszereknél 50 frt, nyomtatványoknál 10 frt, könyvkötői munkáknál 15 frt, fűtőanyagnál 30 frt. A hirdetmény teljes szövege a Tudakozó Irodában megtekinthető. A szerződési feltételek és a mintaanyagszerek a pénzügyigazgatóság főnökénél megkaphatok. Az ajánlatban határozottan ki kell jelenteni, hogy az ajánlattevő a czikkeket saját gyárában vagy műhelyében állitja-e elő ; ha máshonnét szerzi be, ki kell világos-in jelenteni, hogy a czikket, illetve annak egyes részeit hazai vagy külföldi gyártól szerzi-e be. Ez a kijelentés föltétlenül kötelező és a menyiben az ajánlattevő a szállítások teljesítésénél attól eltér, a szállított áruk minden kártérítési igény nélkül rendelkezésére bocsáthatók, esetleg irányában a szerződés fölbontottnak tekinthető és e mellett a szállítás a vállalkozó terhére és költségére más módon biztosíttatik, (1706. sz.) A nagybányai m. kir. bányaigazgatósághoz decz. 20-ig mintegy 128,800 iv különféle papirnemek szállítása iránt. A szállítás 1892. évi januárban eszközlendő, bérmentesen N.-Bányára. (1707. sz.) A bolgár pénzügyminisztériumnál f. évi deczember 24-ikén (uj stylus) 9 órakor ajánlati tárgyalás az anchialói (Burgasz mellett) sóraktárhoz szükséges 160,000 jute-sózsák szállítása iránt. A nem szófiai ajánlattevők által benyújtandó lepecsételt ajánlatokat közjegyzőileg hitelesíttetni kell. Pótárlejtés deczember 29-én (uj stylus) d. e. 10 órakor. Biztosíték 8,000 frank. A zsákok Anchialóba szállitandók és p. a szerződés aláírásától számított 2 hónap múlva 40,000 db. 4% hónap múlva 40,000, 6 hónap múlva 40,000 és 8 hónap múlva 40,000 zsák. A fizetést a bolgár állampénztár bolgár ezüst-frankokban teljesiti. A szállítási és vámköltségek a vállalkozót terhelik. A feltétfüzet a bolgár pénzügyminisztériumnál, a juteszövet mintája a Tudakozó Irodában megtekinthető. (1754. sz.) Vegyes közlemények. Magyarország farosainak és kereskedőinek czim- és lakjegyzéke tárgyában a következő előfizetési felhívást vettük. amelyet ajánlunk t. kiállítóink figyelmébe : ,.A hazai iparnak és kereskedelemnek kétségkivül egyik nélkülözhetetlen segédeszköze az oly kézikönyv, amely hiteles adatok alapján az ország összes ipar- és kereskedelmi vállalatait, nevök, szakuk és lakhelyök szerint feltüntetve, magában foglalja s igy a gyárosoknak, kereskedőknek és iparosoknak megrendeléseik s áruminta- és egyéb küldeményeik alkalmából, valamint azon hatóságoknak és testületeknek is, a melyek a nevezett osztályok érdekeit képviselik és ügyeit intézik, vagy szállításaikkal igénybe akarják venni, érintkezéseiknél mindenkor megbízható utmutatóul szolgáljon. „A legutóbbi iparczirntár 1885-ben jelent meg, azóta több mint hat év telt el, mely idő alatt sok uj vállalat keletkezett, számos régi megszűnt s költözések által is jelentékeny változások állottak elő, minek következtében a régi iparczirntár immár teljesen elavultnak tekinthető, ugy hogy még azon esetben is okvetlenül szükség volna uj kiadásra, ha a régi készlet nem fogyott volna is el annyira, hogy abból könyvárusi uton ez időszerint már egyetlen egy példány sem kapható. ,.A mondottak folytán a kereskedelemügyi m. kir. minister ur Ö Nagyméltósága — a hazai ipar és kereskedelem fejlődését ez uton is előmozdítani óhajtván — elhatározta egy uj ipar- és kereskedelmi czimtár kiadását s a munka szerkesztését a népszámlálás alkalmával begyült becses adatok alapján az orsz. m. kir. statisztikai hivatalra bizta. ,,A hivatal gondoskodik arról, hogy e munka teljes mértékben birja az ily müvek három fő kellékét, t. i. hogy adatai ujak, teljesek és megbízhatók legyenek. Ez okból a népszámláláskor begyült adatok szigorú felülvizsgálat alá vétettek s a netaláni hézagok pótlása végett más forrásból nyerhető adatokkal, különösen az ipar- és kereskedelmi kamaráknak e czélból összeállított kimutatásaival gondosan összehasonlittatnak. ,,A munka gyakorlati használhatóságát tartva szem előtt, abba nemcsak a szoros értelemben vett ipari és kereskedelmi vállalatok vétetnek fel, hanem egyéb oly intézetek és vállalatok is (pénzintézetek, bányavállalatok stb.), a melyeknek felvétele az ily kézikönyvnek minél tágabb körben való használhatását öregbi i. Ugyanez okból nagy gond fordíttat tt a világos, áttekinthető felosztásra és berendezésre, a mü könnyebb kezelhetősége s az adatok gyors feltalálhatósága érdekében. Hogy a mü minél szélesebb körben terjedhessen el s ugy a társországokban, mint egyúttal külföldön is használható legyen, a magyar szövegen kivül horvát, német és franczia nyelvű felírások is alkalmaztatnak. „A mi az anyag részletes beosztását illeti, a munka két részből fog állani, úgymint a szorosabb értelemben vett Magyarország és Fiume, valamint Horvát-Szlavonország kereskedőinek és iparosainak czim- és lakjegyzékéből. Ezen részeken belül az egyes ipar- és kereskedelmi ágak a magyar elnevezés szerint betűsorban lesznek felsorolva, de hogy ez a magyar nyelvet nem birokra nézve nehézséget ne okozzon, a munka végén magyar, horvát, német és franczia betüsoros tárgymutató alkaln.aztatik, melyből első pillanatra kitűnik, hogy a magyar betűrendben felsorolt ipar- és kereskedelmi ágak horvát, német, illetőleg franczia elnevezés szerint keresve, a könyv melyik részében és lapján találhatók. ,.Az egyes kereskedelmi és iparágakon belül községek szerint soroltatnak fel az egyes kereskedők és iparosok névszerint, betűrend ben s városokban az utcza és házszámnak is feltüntetésével. A községekhez a megye és a legközelebbi posta- és távirdaállomás neve is felvétetik. Azon iparosok és kereskedők, a kik magukat többféle ipar vagy kereskedelmi ág űzőinek vallották, mindegyiknél felvétetnek. „B.endkivüli előnyét fogja képezni e munkának az is, hogy mindazon gyárak és egyéb iparvállalatok, a melyek több mint husz segédszemélyt alkalmaznak, megkülönböztetés végett vastagabb betűkkel nyomatnak, a minek következtében mindenkinek módjában fog állani a nevek nagy tömegéből saját igényeihez képest a kisebb vagy a nagyobb vállalatokat választani ki, a szerint, a mint kisebb vagy nagyobb iparosokkal óhajt érintkezésbe vagy összeköttetésbe lépni. ,,Az iparczimtárba továbbá az ipar- és kereskedelmi érdekek előmozdít isára hirdetések is vétetnek fel, a melyek gyűjtésére vonatkozólag a ,.Pesti könyvnyomda-részvénytársaság'- (V. ker., Hold-utcza 7. sz.) van kizárólagos joggal felruházva. „A munka ára nagy terjedelme (200—220 iv) s költséges kiállítása folytán, kemény vászonkötésben 10 frt előfizetési árban van megállapítva, bolti ára pedig 15 frt lesz. Az előfizetési ár előleges beküldése esetén a munka bérmentesen fog megküldetni. „Ugy az előfizetési pénzek, valamint minden az iparczimtárra vonatkozó levelezések közvetlenül az orsz. m. kir. statisztikai hivatalhoz V., Rudolf-rakpart 6. sz.) czimezendők. ,.A munka a jövő 1892-ik év elején fog megjelenni." Egy belgrádi ügynök, aki magát E. K. Malenichnek. néha pedig Klein-Malenichnek nevezi (azelőtt Kleinnak hívták), belgrádi értesülésünk szerint körleveleket bocsátott volna ki, melyekben azt állítja, hogy Marinkovic D. volt szerb igazságügyminiszter az ő üzlettársa volna. Marinkovic ur a belgrádi cs. és kir. konzulátust arra figyelmezteti, hogy ez az állítás alaptalan. Ez a tény már magában elég arra, hogy czégeink a nevezett ügynökkel szemben óvatosak legyenek. (1739. sz.) Csödesetek a Keleten. A bolgár fővárosból vett értesülésünk szerint a szófiai Fratelli Samoil Lévy kézmüáru-czég (görög alattvalók) a szófiai görög konzulátusnál csődöt jelentett. A főkonzulátus a hitelezők megbizotjásvá Ghryssafis Aristid, Tagger Abr. Pinkás és Samuel B. Nissim kereskedőket nevezte ki. A hitelezők a nevezett főkonzulátusnál f. deczember 19-ikéig jelenthetik be követeléseiket; de ha ezen határidő leteltéig még nem jelentkeznek az összes hitelezők, akkor husz napi további határidő fog engedélyeztetni. A csődtömeg activuma és passivuma még nincs megállapítva. (1698. sz.) A foksani cs. és k. alkonzulátustól vett értesítés szerint A. és M. D- Racovitza ottani gyarmat- és füszerkereskedő czég csődbe jutott. Követelések bejelentése decz. 7—19-ig, azok igazolása decz. 13—25-én. (1752. sz.) Budapest, Légrády testvérek.