Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

Melléklet a „Központi Értesítő" 1891-iki 107. számához KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉDŐL. 1891. Budapest, deczember hó 24-én. 48. szám. A Kereskedelmi Muzeum szarajevói fiókintézetét a mult héten Kállay Béni közös pénzügyminiszter ur meglátogatta. A miniszter ur hosszabb ideig időzött amintaraktárban és élénk megelégedését fejezte ki a fiókintézet forgalmának folytonos növekedése és különösen a mezőgazdasági gépek örvendetes kelendősége fellett. (B. P. 101.) Budapesti Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek állandó kiállitása (a városligeti iparcsarnokban) nyitva van naponkint reggeli 9 órától déli 2 óráig. A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája és könyvtára (Akadémia-utcza 12. sz. földszint) nyitva van naponkint reggeli 9—12 és d. u. 3—6 óráig. A nemzetközi vámtarifa-iroda kiadványai a Kereskedelmi Muzeum igazgatósága utján rendelhetők meg. Évi előfizetési dij 15 frank aranyban. Az eddig megjelent füzetek a Svájcz, Anglia, a Gongo-állám, Britt-India. San-Domingo, Spanyolország, olaszország és Belgium vámtarifáit tartalmazzák. Ujabban a következő füzeteket vettük : 10. füzet. Portugall birtokok: Loanda, Benguela és Mossamedes (1. sz.); tartalmazza az 1881. deczember 22-iki rendeletben megállapitott szabályokat, a beviteli és kiviteli vámokat, továbbá az 1887. január 27. és november 17-iki, az 1889. decz. 24-iki és 1891. január 28-iki rendeleteket, melyek a vámtarifát egyes tételeiben (építéshez való vasszerkezetek, mezőgazdasági sinek és teherkocsik, tetőzetnek való vaspléh és cserzőanyagok) módosítják. 11. füzet. Portugall birtokok: Congo, (1. sz.): kiviteli vámokat tartalmaz. 12. füzet. Portugall birtokok: Ambriz, (1. sz.); az november 12-iki és 1880. deczember 30-iki rendeletartalmazza. 13. füzet. Portugall birtokok: Guinea, (1. sz.); az , május 24-iki rendeletben megállapitott szabályok, be-és kiviteli vámtételek. 14. füzet. Portugall birtokok: India, (1. sz.); az 1878. deczember 26-án kihirdetett vámtarifát tartalmazza. 15. füzet. Portugall birtokok: Capverdei szigetek. (1. sz.); az 1882. deczember 24-én megállapitott vámtarifát tartalmazza. Vettük végül a svájczi vámtarifa 6-ik pótlékát (1891. szeptember havában hozott vámügyi döntvények.) A fenti uj füzeteket szétküldtük az előfizetőknek. (1797. sz.) 1869. teket 187: Üzleti jelentés Máltából. A Kereskedelmi Muzeum máltai főügynökségétől vettük az első jelent st és közöljük belőle a következő közérdekű részleteket: Málta szigete 34 községének összes polgári lakossága 163 850 lélek, a katonaság létszáma 10,000 ember. A szigethez tartozó Gozzo és Comino szigetek 9 községében 18,000 lélek él. Maltában az ipar még csecsemő korát éli, ugy, hogy ott mindent külföldről importálnak, élelmi, használati és fényűzési czikkeket egyaránt. A szigetet angol, franczia, német, olasz és osztrák czégek utazó ügynökei seregestül lepik el; évenkint legalább kétszer keresik fel és rendszerint kitűnő üzletet csinálnak ; ritka eset. hogy megbízóik veszteséget szenvednének. Ami a ezikkek minőségét illeti, konstatálhatjuk, hogy itt csak olcsó, középszerű árunak van kelete, a finom czikket nem fizetik, mert a lakosság kétharmada szegény és csak az idegenek után él meg; télen hajóraj horgonyoz itt, melynek tisztei októbertől májusig itt tartják a családjaikat, de a lakások berendezésében ezek is csak az olcsót keresik, mert nem tudhatják, hogy a következő évben nem-e helyezik át őket más helyőrségbe. A hivatalnokokat igen jól fizetik és ezek közt vannak, akik világot láttak és kezdenek szebb, jobb és Ízléses czikkeket keresni, ugy, hogy a behozatal lényeges átalakulása, az igények fokozódása és az árak javulása már a közel jövőben remélhető. A jelen időpont tehát igen alkalmas a vállalkozó szellemű iparosoknak, akik egy uj piacz ébredésének tüneteit megérteni tudják és elsőkül jelentkeznek az uj vevők előtt. A jelenlegi üzleti viszonyokat a következőkben ismertetjük : Kőszén : ez itt a főczikk, mert a kikötőben évenkint a gőzhajók ezrei fordulnak meg, melyek itt fedezik a szükségleteiket. Faszén: ezt a főzéshez használják és vitorlás hajókon Olaszországból hozzák; a szállitási költség nehezíti nekünk a versenyt. Liszt: orosz vagy algíri búzából itt is őrölnek lisztet ; a kész lisztet Brailából, kis részben Francziaországból, a finom lisztet hordókban, Angolországból hozzák. Remélhetjük, hogy a magyar liszt, ha megismerik itt. dominálni fogja a piaezot. Kávé: olcsóbb fajta Londonból, Antwerpenből vagy Hamburgból jön. Czukor: Csupa osztrák gyártmány fogy; a szállitási költséget jelentékenyen le kellene szállítanunk, hogy boldogulhassunk, mert egy itteni czég az Ausztriában vásárolt ezukrot saját gőzhajóján ingyen hozza ide, csakhogy megkapja a jutalékot. Szesz: Egy budapesti czégen kivül a piaezot osztrák czégek dominálják; de lehetne több magyar czégét is bevezetni, ha azok bizományi számlára készletet küldenek I