Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

r Melléklet a „Központi Értesítő" 1891-iki 90. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, október hó 29-én. 41. szám. A «Kereskedelmi Muzeum» jelen számához mellékelve megküldjük t. kiállítóinknak a jelentést, melyet a Kereskedelmi Muzeum tudakozó irodájának vezetője a nyár folyamán tett tanulmányútjáról az igazgatóság elé terjesztett. Gazdasági tudósítás Sarajevóból. (A Keresk. Muzeum fiókintézetétől.) Sarajevo, szept. végén. Tizenhárom éve, hogy a monarchia megszállva tartja Boszniát és Herczegovinát. De azért a keleti élet nyomai innét még korántsem enyésztek el. A bevándorolt elemekkel való sürü érintkezés daczára a régi lakosság mereven ragaszkodik ősi szokásaihoz és viseletéhez. Külsőleg nézve a tartományokat, óriási változásokat észlelünk bennük. A gyönyörű országutak, hatalmas középületek, vasutak, gyárak, modern házak egész tömege tanúskodik a kormányszék s a katonai hatóságok fáradhatatlan tevékenységéről és nagyszabású áldozatairól. De a bevándorolt, elemek pezsgő élete közepette a régi lakosság megőrizte konzervatív jellegét és csak a jövő nemzedék — az, mely a kormány által szervezett modern iskolákban nevelkedik — fog az általunk kezdeményezett munkában tevékeny részt venni. A haladást lassítják továbbá az ország kedvezőtlen termelési viszonyai, amennyiben az ország földjének legnagyobb része terméketlen. A megszállott tartományok mindazonáltal nagy kereskedelmi jeleni őséggel birnak Magyarországra nézve, mivel a lakosság a fogyasztási és iparczikkek legnagyobb részét a monarchiából kénytelen hozatni. És az országot csakugyan a kereskedelmi utazók egész tömege árasztja el, mert az országban elkél mindenféle czikk, feltéve, hogy olcsó és illik a kezdetleges viszonyokhoz. Ez az olcsó és gyarló gyártmányok piacza, ahol csinos külső kiállításra nem néznek, mert a vevők szegények, röghöz kötött szegény zsellérek, kik csak a legfontosabb szükségleti czikkeket képesek beszerezni és nélkülöznek sok olyan tárgyat, mely nálunk, otthon, a legszegényebb parasztkunyhóban sem hiányzik. Kereskedelmi statisztika ez idő szerint itt még nem létezik, ugy hogy a tartományok behozataláról és kiviteléről nem közölhetünk hivatalos adatokat. A kereskedők még keveset érintkeztek idegen elemekkel és nem birnak azzal a kereskedői érzékkel és rugékonysággal, mely pl. a görög elemet jellemzi. A monarchiából bevándorol I kereskedők — akik szép számmal telepedlek le a városokban — többnyire csekély vagyonnal jötiek ide. Összességükben véve a kultura előharczosai, csakhogy sok szédelgő és kalandor keveredett közéjük. A bosnyák kereskedő nem szereti magát fizetési határidőhöz kötni és inkább fizet többet, csakhogy folyó számlára vásárolhasson. Ismeretlen czégekkel nem szívesen lép összeköttetésbe, nem szeret árjegyzék alapján rendelni és gyakran tesz kifogást a megrendelt áru ellen, amivel kellemetlen helyzetbe juttatja a szállítót, ki a nagy szállítási költség miatt nem vebeti vissza az árut. De a bennszülött kereskedők bizalmatlanságát jogosultnak fogjuk találni, ha megtudjuk, hogy egyes zugczégek : — kivált a megszállás első éveiben — milyen visszaéléseket követtek el. A szédelgés leggyakoribb módja az volt, hogy a vevővel «megrendelési lap»-ot írattak alá, amely tulajdonképen egy rövid lejáratú váltó volt. Ezt a váltót, az áru elküldésekor, vagy még elébb, osztrák vagy magyar bíróságnál beperelték és a hozott végzési a bosnyák biróság végrehajtotta. Megtörtént az is, hogy az árut utánvétellel küldték és egyúttal beperelték a váltó formájú megrendelési lapot. Természetes, hogy ilyen természetű szállítást csak olyan czégek eszközöltek, melyek aztán nyomtalanul eltünlek, | ugy hogy a rászedett bosnyák kereskedő nem indíthatott j visszkeresetet. Némelyik czég — a bor- és likőrszakmában fordult elő ez leggyakrabban — azt az eljárást követte, hogy nagyobb mennyiségeket szállított, mint a mennyit megrendeltek. ugy hogy a szerény módú vevőt — aki idejekorán nem emelt óvást — válságos helyzetbe juttatták. A megszállott tartományokkal való kereskedésünkre kedvezőtlen befolyás1

; gyakorolt az a körülmény, hogy hazai gyárosaink a szállítás körül késede^nesek. Ez itt különösen nagy baj, mert a bosnyák kereskedő — akinek kevés a tőkéje — csak kis készleteket tarthat, az előrelátható | szükségletét sem fedezheti idejekorán, ugy hogy a megrendelései többnyire sürgős természetűek és a késedelmes szállítás neki nagy bajokat okoz. Hátrányára szolgáltak a magyar bevitelnek a trieszti I és fiumei közvetlen díjtételek is, mert a magyar kivitel ; Budapesten összpontosul, holott bizonyos fontos osztrák ; czikkek (stíriai vas, huzalpeczekek, gyufa, szesz, czement) I Triesztből gyorsabban és olcsóbban jutnak el Sarajevoba, mint Budapestről. Az okkupált tartományok legfontosabb piacza természetesen Sarajevo, nemcsak a lakosság száma miatt (26,000 lélek), hanem azért is, mert a kormányszéki és katonai hatóságokban a legtöbb fogyasztóképes elemet foglalja magában. A piacz eddig kizárólag Brodon át importált, de ezentúl a trieszti czikkek egy részét Metkovichen át fogja kapni. A lefolyt, félévben a kereskedelmi viszonyok meglehetős kedvezőtlenek voltak; a túlságos — hogv éles kifejezést ne használjunk — verseny fokozódása, a megszálló csapatok létszámának apasztása, az építkezési tevékenység pangása lankasztólag hatottak. Ámbár a modern házak száma távolról sem felel