Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

r Melléklet a „Központi Értesítő" 1891-iki 90. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, október hó 29-én. 41. szám. A «Kereskedelmi Muzeum» jelen számához mellékelve megküldjük t. kiállítóinknak a jelentést, melyet a Kereske­delmi Muzeum tudakozó irodájának vezetője a nyár folya­mán tett tanulmányútjáról az igazgatóság elé terjesztett. Gazdasági tudósítás Sarajevóból. (A Keresk. Muzeum fiókintézetétől.) Sarajevo, szept. végén. Tizenhárom éve, hogy a monarchia megszállva tartja Boszniát és Herczegovinát. De azért a keleti élet nyomai innét még korántsem enyésztek el. A bevándorolt elemek­kel való sürü érintkezés daczára a régi lakosság mereven ragaszkodik ősi szokásaihoz és viseletéhez. Külsőleg nézve a tartományokat, óriási változásokat észlelünk bennük. A gyönyörű országutak, hatalmas köz­épületek, vasutak, gyárak, modern házak egész tömege tanúskodik a kormányszék s a katonai hatóságok fárad­hatatlan tevékenységéről és nagyszabású áldozatairól. De a bevándorolt, elemek pezsgő élete közepette a régi lakosság megőrizte konzervatív jellegét és csak a jövő nemzedék — az, mely a kormány által szervezett modern iskolákban nevelkedik — fog az általunk kezdeményezett munkában tevékeny részt venni. A haladást lassítják továbbá az ország kedvezőtlen termelési viszonyai, amennyiben az ország földjének leg­nagyobb része terméketlen. A megszállott tartományok mindazonáltal nagy keres­kedelmi jeleni őséggel birnak Magyarországra nézve, mivel a lakosság a fogyasztási és iparczikkek legnagyobb részét a monarchiából kénytelen hozatni. És az országot csakugyan a kereskedelmi utazók egész tömege árasztja el, mert az országban elkél minden­féle czikk, feltéve, hogy olcsó és illik a kezdetleges viszo­nyokhoz. Ez az olcsó és gyarló gyártmányok piacza, ahol csinos külső kiállításra nem néznek, mert a vevők szegé­nyek, röghöz kötött szegény zsellérek, kik csak a leg­fontosabb szükségleti czikkeket képesek beszerezni és nél­külöznek sok olyan tárgyat, mely nálunk, otthon, a leg­szegényebb parasztkunyhóban sem hiányzik. Kereskedelmi statisztika ez idő szerint itt még nem létezik, ugy hogy a tartományok behozataláról és kiviteléről nem közölhetünk hivatalos adatokat. A kereskedők még keveset érintkeztek idegen elemek­kel és nem birnak azzal a kereskedői érzékkel és rugé­konysággal, mely pl. a görög elemet jellemzi. A monarchiából bevándorol I kereskedők — akik szép számmal telepedlek le a városokban — többnyire csekély vagyonnal jötiek ide. Összességükben véve a kultura elő­harczosai, csakhogy sok szédelgő és kalandor keveredett közéjük. A bosnyák kereskedő nem szereti magát fizetési határidőhöz kötni és inkább fizet többet, csakhogy folyó számlára vásárolhasson. Ismeretlen czégekkel nem szívesen lép összeköttetésbe, nem szeret árjegyzék alapján rendelni és gyakran tesz kifogást a megrendelt áru ellen, amivel kellemetlen helyzetbe juttatja a szállítót, ki a nagy szállí­tási költség miatt nem vebeti vissza az árut. De a bennszülött kereskedők bizalmatlanságát jogo­sultnak fogjuk találni, ha megtudjuk, hogy egyes zugczégek : — kivált a megszállás első éveiben — milyen visszaélése­ket követtek el. A szédelgés leggyakoribb módja az volt, hogy a vevővel «megrendelési lap»-ot írattak alá, amely tulajdon­képen egy rövid lejáratú váltó volt. Ezt a váltót, az áru elküldésekor, vagy még elébb, osztrák vagy magyar bíró­ságnál beperelték és a hozott végzési a bosnyák biróság végrehajtotta. Megtörtént az is, hogy az árut utánvétellel küldték és egyúttal beperelték a váltó formájú megrendelési lapot. Természetes, hogy ilyen természetű szállítást csak olyan czégek eszközöltek, melyek aztán nyomtalanul eltünlek, | ugy hogy a rászedett bosnyák kereskedő nem indíthatott j visszkeresetet. Némelyik czég — a bor- és likőrszakmában fordult elő ez leggyakrabban — azt az eljárást követte, hogy nagyobb mennyiségeket szállított, mint a mennyit meg­rendeltek. ugy hogy a szerény módú vevőt — aki ideje­korán nem emelt óvást — válságos helyzetbe juttatták. A megszállott tartományokkal való kereskedésünkre kedvezőtlen befolyás1 ; gyakorolt az a körülmény, hogy hazai gyárosaink a szállítás körül késede^nesek. Ez itt különösen nagy baj, mert a bosnyák kereskedő — akinek kevés a tőkéje — csak kis készleteket tarthat, az előrelátható | szükségletét sem fedezheti idejekorán, ugy hogy a meg­rendelései többnyire sürgős természetűek és a késedelmes szállítás neki nagy bajokat okoz. Hátrányára szolgáltak a magyar bevitelnek a trieszti I és fiumei közvetlen díjtételek is, mert a magyar kivitel ; Budapesten összpontosul, holott bizonyos fontos osztrák ; czikkek (stíriai vas, huzalpeczekek, gyufa, szesz, czement) I Triesztből gyorsabban és olcsóbban jutnak el Sarajevoba, mint Budapestről. Az okkupált tartományok legfontosabb piacza ter­mészetesen Sarajevo, nemcsak a lakosság száma miatt (26,000 lélek), hanem azért is, mert a kormányszéki és katonai hatóságokban a legtöbb fogyasztóképes elemet foglalja magában. A piacz eddig kizárólag Brodon át im­portált, de ezentúl a trieszti czikkek egy részét Metkovichen át fogja kapni. A lefolyt, félévben a kereskedelmi viszonyok meg­lehetős kedvezőtlenek voltak; a túlságos — hogv éles kifejezést ne használjunk — verseny fokozódása, a meg­szálló csapatok létszámának apasztása, az építkezési tevé­kenység pangása lankasztólag hatottak. Ámbár a modern házak száma távolról sem felel

Next

/
Thumbnails
Contents