Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-03-22 / 24. szám

— 421 — szeszes italok kimérése vagy kismértékben való elárusitása egybekapcsolva van-e vagy sem ? A fentebb emiitett (fogadó, vendéglő stb.) iparágakra tehát — azonban csakis mint iparüzletekre — az 1884. XVII. t.-cz. 11., 12. és 13. §§-aira való tekintettel a törvényhatóságok és rendezett tanácsn városok által eddig hozott és kormány hatósági jóváhagyással érvényre emelt szabályrendeletek továbbra is fentartandók, illetve ily rendeletek ezentúl is alkotandók, azonban ezen szabályrendeletek jövőben nem tartalmazhatnak semminemű intézkedést ezen (fogadó-, vendéglő-, kávéház- és kávémérő) iparokkal kapcsolatosan gyakorolt italmérésre nézve, minthogy az italmérés kizárólag az 1888. XXXV. t.-cz. határozmányai alá esik. Ami az italmérésnek a fogadó-, vendéglő-, kávéház- és kávémérő iparral kapcsolatban való gyakorlását illeti, ennek engedélyezése, mint azt már fentebb kijelentettem, szintén az 1888. XXXV. t.-cz. 3. §-a által megjelölt pénzügyi hatóság körébe tartozik, mely azonban ezen hatáskörében akként jár el, hogy a fogadó-, vendéglő-, kávéház- és kávémérő iparok gyakorlása iránt érvényben levő szabályrendeletek intézkedéseivel, nevezetesen azoknak az engedélyezendő üzletek számára vonatkozó rendelkezéseivel összeütközésbe ne jöjjön. Az állami italmérési jövedékről szóló törvény (3. §) és az annak végrehajtása iránt kiadott, utasilás (6. §). erre vonatkozó határozmányai szerint ugyanis a pénzügyi hatóságok tartoznak az italmérési engedélyek iránt beérkezett kérvények tárgyalása alkalmával még mielőtt az engedélyezés fölött érdemleges határozatot hoznának, a törvényben kijelölt közigazgatási hatóságot véleményadásra felhívni. Azon esetben pedig, midőn a felhívott közigazgatási hatóság az italmérési jövedékről szóló törvény végrehajtása iránt kiadott utasítás 6. §-ában kitűzött 15 napi záros határidő alatt nem nyilatkozik, a pénzügyigaz^atóság a közigazgatási hatóság véleményétől többé nein függő italmérési engedély kiadását ahoz köti, hogy folyamodó a (fogadó, vendéglő, kávéház, vagy kávémérő) ipar üzéséhez a feltétlenül szükséges jogosítványt hitelt érdemlőleg mutassa ki. Csak ad Budapest.: Budapest főváros területén hol a rendőri hatóság az iparhatósággal szervezeti kapcsolatban nem áll, a fentebbi eljárás akként szabályozlatik, hogy a fővárosi pénzügyigazgatóság az újonnan keletkező fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérő iparágakra kért és általa egyébként megadhatónak talált italmérési, illetve kis mértékben való elárusitásra jogosító engedélyt minden egyes esetben csak akkor szolgáltatja ki, ha az első fokú iparhatóság a szóban forgó iparüzlet gyakorlására a kellő iparengedélyt már megadta, mi iránt a pénzügyi igazgatóság, ha csak e körülményt a fél hitelt érdemlő módon nem igazolja, hivatalos megkeresés utján tartozik meggyőződést szerezni. Val am ennyinek: Midőn végül még megjegyezném, hogy a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérő ipar gyakorlása iránt intézkedő szabályrendeletek jóváhagyás végett, úgymint eddig, hozzám terjesztendők fel, fölhívom egyszersmind a hatóságot, hogy a hatósága alatt álló első fokú iparhatóságokat a jelen rendeletemhez való alkalmazkodás végett kellően utasítsa. Budapesten, 1891. márczius hó 6-án. Baross, s. k. V. A brit-indiai áru megjelölési törvény módositása. 13,342. sz.-hoz. A mint már a „Központi Értesítő" 1890. évi márczius 3-án megjelent 28-ik számában közzététetett, a brit-indiai kormány az „ Indián Merchandise Marks Act" végrehajtása iránt kibocsátott rendelet azon határozmányát, hogy a kereskedelmi megjelöléssel ellátva külföldről behozandó árukon nemcsak azon ország a honnan azok származnak, hanem azon helység neve kitüntetendő a hol azok készíttettek, akkép módosította, hogy ezentúl a szóban levő árukon az ország nevének megjelölése elégségesnek fog tekintetni. A brit-indiai kormány ezen rendelkezése az 1891. évi január 9-én kelt. s a „The Bombay Government Gazethe" czimü hivatalos közlöny f. é. január 15-iki számában kihirdetett 1891. évi II. törvényczikkel törvényerőre emeltetett. Mire az érdekeltek az e tárgyban a „Közgazdasági Értesítő' 1889. évi márczius 28-iki 13., október 31-iki 44. és deczember hó 18-iki 51. számában, valamint a „Központi Értesítő" 1890. évi márczius 30-iki 28. és április hó 20-iki 34. számában közzétett hirdetmények kapcsán ezennel figyelmeztettetnek. Budapest, 1891. évi márczius 11-én. A minister helyett: Lukács s. k. V. A franczia-görög kereskedelmi egyezmény hatályba lépte. Az 1890. évi október hó 12/24-ikén kötött s f. évi február hó 21-ikén hatályba lépett franczia-görög kereskedelmi egyezményben Görögország által Francziaországnak a következő vámkedvezmények biztosíttattak : az 1887. évi görög vámtarifa 144. száma alá tartozó borok vámmentessége ; a csipkék, selyemcsipkék és a fennemlitett tarifa 190. száma alá tartozó más hasonló áruk (mint tüll, fátyol, crépe, gazé stb.) vámjának 75%-kal a bársony, a selyemplüs és selyem senila (193. a) és b) tarifaszámok), valaminl a tarifa 90. száma alá tartozó illatszerek vámjának 50 %-kal V

aló leszállítása. Ezen tarifakedvezmények a Görögországgal fennálló kereskedelmi szerződésünk (1887. XXXVII. t. c. 1. czikke alapján a monarchiára is kiterjedvék, azokat a vámterületünkről Görögországba bevitt áruk is élvezik. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi minister a pénzügyminister hozzájárulásával, az első magyar csavargyár részvény társaság által Budapest főváros területén létesített csavargyár részére az 1895. év végéig már előzetesen engedélyezett állami kedvezmények hatályát az íüOO év végéig meghosszabbította. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. 243. sz. Egy kelmenyomtató gyárnak külföldi nyers pamutszövetekre, színnyomatos végáruk alakjában vagy színnyomatos készkendők kékiszerelt állapotban leendő kiviteleiknek feltétele mellett. 244. sz. Egy bútor gyárosnak külföldi díszített furnir ülésekre és támlákra fából a kész bútorok kivitelének feltétele mellett. 245. sz. Egy gépgyár czégnek külföldi nem teljesen felszerelt locomobilokra, azokn ik belföldi alkatrészekkel való felszerelése végett, továbbá külföldi gőzcséplőgépekre, azoknak a műhelyekben való megvizsgálása, kipróbálása és esetleg kijavítása végett. 24ü. sz. Több ruhakiviteli czégnek külföldi szövetekre az azokból előállított, ruházatok kivitelének felté-I tele mellett.