Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)
1891-03-22 / 24. szám
— 422 — 247. sz. Egy gépgyárnak külföldi pléhekre, szöglet vasakra és szegecsekre, azokból előállított gyártmányak kivitelének feltétele mellett. 248. Egy malom tulajdonosnak külföldi rétvivirágra és arzenikre, őrölt állapotban leendő ismét kivitel feltétele mellett. a) Magyar czégek részére. 391. sz. Egy kiviteli czégnek külföldi nyers viaszra, az abból előállított viasz gyertyák kivitelének feltétele mellett. XI. Vásárok. A kereskedelemügyi m. kir. minister, folyó évi 16965. szám alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy az Esztergomvármegye területéhez tartozó Köbölkút községben a f. évi márczius hó 29-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi márczius hó 18-án tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. é. 15414. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Beregvármegye területéhez tartozó liilke községben a m. é. október hó 15 — 16, ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. é. april 8— 9-én pótvásár tartassék. XII. Közlemények consi-'atusaink jelentéseiből. Kiewi consulatusunk f. é. január havi jelentése szerint a czukorgyárosok syndicatusa által elhatároztatott, hogy a következő három éven át nem fog több finomított czukor termeltetni, mint a mennyi a lefolyt 1890. évben gyártatott és hogy a finomító-gyárak készletei minden év szeptember hó 1—13-án, és pedig az e végből külön megalakítandó syndicatus hozzájárulásával csökkenthetők. Tripolisi consulatusunk az 1890. év IV. negyedére vonatkozó jelentesében kiviteli czégeink figyelmét felhívja e piaczra, a hová különösen fát, sört és hajlított fabútort vihetnénk ki szép sikerrel. Belgrád (1890. deczember hó). A piacz czukorszükséglete változatlan árak mellett a már korábban eszközölt kötések utján fedeztetett. Az uj bevásárlások csekélyek voltak. A Gagarin-féle társaság ügynökei a hajózás megindulásának idejére a finomított czukrot, nevezetesen a Koyka-czukrot, a vám és a szállilás beszámításával 1 dinárral olcsóbb áron kínálták, mint a mennyibe a hasonló minőségű osztrák vagy magyar czukor kerül. Szerbia ez idő szerinti szilvakészletét körülbelül 120 waggonra becsülik ; a mely mennyiség az előbbi évek készletéhez képest oly csekély, hogy az árak emelkedése várható. Jegyeztettek; I-ső minőségű áru, q-nkint . . 30 frttal Közép » » » . 27 » Mercantil » » . 21 » Sofia (1890. IV. évnegyed). Miután a községi fogyasztási adók (octroi-k) bérlője, kinek haszonbérleti szerződése m. é. deczember hó végével járt le, az octroit a m. é. végéig Sofiába bevitt árukra nézve 40—509/0 -kal leszállította, ezen körülmény a soliai kereskedővilágot nagyobb vásárlások eszközlésérc birta. így a szesz, a czukor, a bor stb. behozatala az osztrák-magyar monarchiából jelentékenyen emelkedett. Az osztrák értékű forint árfolyamának gyakori ingadozása ellenben bizonyos fokig bénitólag hatott kezmü-, gyógyszer-, apró-, diszrriü- és szőtt áruink keresletére. A m. é. szeptember—novemberi évnegyedben (szeptember hó 13-ikától deczember hó 13-ig) a sofiai főconsulát.us kerületébe bevitt áruk értéke 3.757,065 frank volt. Ebből az összegből 2.392,467 frank esik az osztrák-magyar monarchiára; vagyis bevitelünk az összbevitelnek 64%-a volt, ami az előző negyedévhez képest 10%-nyi emelkedést mutat. Miután a németországi és az osztrák-magyar monarchiából származó czukor jelenleg egyenlő elvámolás alá esik, a német czukor behozatala is megkiséreltetett, de siker nélkül, mivel annak mm.-ja körülbelül 2 frk 50 ctime-mal drágább az egyenlő minőségű osztrák vagy magyar árunál. Bulgáriába való szeszbevitelünk is jelentékenyen emelkedett. Azonban a magyarországi szeszárak emelkedése, továbbá az osztrákmagyar valuta állandó magas árfolyama, valamint a rubelárfolyam csökkenése következtében legutóbbi időben ismét kísérletet tettek az orosz szesz behozatalával. XII. Tojáskivitelünk érdekében. Tojáskivitelünk emelésének egyik legfőbb akadályát a külföldi szakkörök ismételve hangoztatott panaszai szerint még mindig az képezi, hogy tojáskivitellel foglalkozó kereskedőink és termelőink nagy része nincs kellő figyelemmel a külföldi piaczokon divó üzleti szokásokra, különösen pedig nem fordít elég gondot, az ezen áru csomagolásánál a különböző fogyasztó piaczok helyi viszonyaihoz képest változó követelményekre, így legutóbb a franczia vevők körében mind átalánosabbá válik az a panasz, hogy a magyarországi szállítók sokszor nem egészen fris tojást küldenek nekik, továbbá, hogy többnyire 1440 drbot szoktak egy ládába csomagolni, holott a franczia vevők legnagyobb része az 1.000 drbonkinti csomagolást kedveli;' főleg pedig, hogy a csomagolásra használt szalma gyakran nincs gondosan megválasztva, mire nézve megkívántatik, hogy az tiszta, szagtalan, selyempuha és mindenekfelett száraz legyen, mert különben a szag és nedvesség beszívódik a tojásba. Hogy pedig a tojásküldemények a fagytól megóvassanak, a ládákat belül papirossal kellene beteregetni s azonkívül azokat ugy meg kellene szalmával tömni, hogy fedelük jól rájuk nyomódjék. Árverési hirdetmény. A budapesti királyi zálogházak belvárosi intézetében mindazon tárgyak, melyek 1890. márczius havában elzálogittattak és az árverési napig kiváltás vagy átíratás által rendbe nem hozattak: nevezetesen a ruhanemyek 1891. ápilis 3-án és a következő napokon — az ékszerek pedig ugyanazon hó 22-én és a következő napokon elárvereztetnek. Miről nemcsak az elzálogitó, hanem az árverésben részt venni kívánó felek is tudomásvétel végett azon hozzáadással értesíttetnek, hogy ruhanemüekkel együtt azon prémes ruhák és félbársonynyal prémezett vagy más szövetekből készült ruhanemüek is. melyek 1890. évi deczember havában zálogittattak el és csak három hóra vétettek át, eladandók lesznek. Budapesten, 1891. márczius 15-én. A kir. zálogházak igazgatóságától.
