Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-03-05 / 19. szám

tásával ; a szab. Kelt 1887. jan. 11., fiz. 5-ik évre, tilkos leirás XXI. 30. 20. Ripel Alajos Bécsben. Gramatika Hel­muth Bécsben és Zachar Károly Selmeczen, a valódi selmeczi és az oszt.-magy. agyagpipa­ipar egyéb termékeinek b-mázolása; a szabad, kelt 1888. jan. 2., fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXII. 7. 21. Julien Edmond Brüsselben, az elektro­mos motorokkal hajtott jármüveknek berende zésében ujitások ; a szab. kelt 1888. jan. 29., fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXII. 150. 22. Strobsch Mária gyárbirtokosnő Schlucke­nau melletti Schó'nauban, eljárás tarka szalagok eló'állitására , a szab. kelt 1889. jan. 3., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 13. 23. Rehfuss George, Rehfuss John George és Rehfuss Martin Oscar Philadelphiában, javí­tások a bordódonga gyártására szolgáló gépe­ken ; a szab. kelt 1889. jan. 9., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 30. 24. Krimsky József Bécsben, kendőző (pi­pere) szer, a fürdő- és mosdóvizhez pótlékul; a szab. kelt 1889. jan. 12., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 48. 25. Schaffgotsch gróf Josepbin-butája Schrei­berhauban, Sziléziában, eljárás üvegedényekn 'k rézrubin-üvegbfíl való előállitására; a szab. kelt 1889. jan. 13., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 52. 26. Strauss Gusztáv és társ. N. m. Gab­lonzban, csiszolt üveggyöngyök előállítása; a szab. kelt 1889. jan. 27., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 209. 27. The Maxim Nordenfelt Guns & Ammu­nition Co. limited Londonban, ujitások ágyu­állványokon tábori tüzérség, különösen gyorstü­zelő ágyuk számára; a szab. kelt 1890. jan. 2., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXV. 13. 28. ,Laurence Paris <fe Scott limited" czég Norwicbban, ujitások a földalatti elektromos fő­vezetékek fektetésében és szigetelésében; a szab. kelt 1890. jan. 31., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 188. 29. Henneberg György Bécsben, kezfyü ja­vításánál alkalmazható készülék ; a szab. kelt 1890. jan. 31., fiz. 2-ik évre, titl os leirás. XXIV. 201. 30. A Dietz Davis et Comp. Limited czég Londonban, javított lámpa ; a szab. kelt 1889. jun. 2., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 1263. 31. Chassefoin Henry Párisban, eljárás ze­nedarabok és egyházi ének számára való hang­jegyeknek nyomdászati módon való nyomatá­— 329 — sára; a szab. kelt 1887. ápr. 12., fiz. 5-ik évre, leirás nyilt. XXI. 775. 32. A volt Anhalt herczegségi gépkészitő intézet és vasöntöde részv. társaság Bernburg­ban, előbb Rothe Ferencz Bernburgban, készülék olcsóbb szállításra ; a szab. kelt 1881. okt. 18., fiz. 10-ik évre, leirás nyilt. XV. 1463. 33. Hasenclever Frigyes Albert kereskedő és gyáros Düsseldorfban, ujitások a vízszintes srófház sajtókon; a szab. kelt !885. febr. 26., fiz. 7-ik évre, leirás nyilt. XIX. 235. 31. Langen & Hundhausen czég Gr«ven­broichban (Porosz Rajnatartomány), eljárás és készülék szemcsés vagy pépnemü anyag kimo­sására; a szab. kelt 1889. febr, 24., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 171. 35. Schmid Bernát Bécsben és Michlner János Rudolfsheimban Bécs mellett, javítása a Schalla-féle sárekének ; a szab. kelt 1876. decz. 20., fiz. 15-ik évre, leirás nyilt, X. 1227. 36. Hübner Jos. és Mayer Is. mindkettő Bécsben, közvetlen óvókészülék manoineterek számára ; a szab. kelt 1885. decz. 31., fiz. 6-ik évre, leirás nyilt. XIX. 2440. 37. Wilkcwitzi bányaépitészeli és vaskohó­bánya-társaság Witkowitzben, izzító és olvasztó bánásmódok számára való kemencze két meleg­tartó berendezésével, melyek csupán a lég fel­lievitésére szolgálnak, kapcsolatban <gy csőrend­szerrel a gázok hideg állapotban közvetlenül az elégetési üregbe való bevezetése czéljára; a §zab. kelt 1887. decz. 25., fiz. 4-ik évre, titkos leirás. XXI. 2692. 38. Finze Adolf csavar és szögecsgyáros Knittelfeldben, a kocsi-kerékcsavaroknak javított idoma és előállítási módja; a szab. keli 1887. decz. 25., fiz. 4-ik évre, leírás nyilt, XXI. 2700. 39. Munier Claude Augustin Párisban, uji­tások többszörös betűnyomó - tel egrafokon ; a szab. kelt 1888. decz. 20., fiz. 3-ik évié, leirás nyilt. XXII. 3343. 40. Wallern E M. Regensburgban, eljárás nedves falaknak likacsos szárazzá tételére, desin­fic álható tüz és időmentes mázoknak, festések­nek, .valamint nem oxydáló bronzirnzásoknak | egészen friss cementre, mészre, vagy gipszre, i vakolatra, kőre, üvegre, papírra és mindennemű ! kemenczékre való előállítására; a szab. kelt | 1888. decz. 26., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. t XXII. 3428. 41. Wybauw J. Brüsselben, gázfűtésre való ujnemü kemencze; a szab. kelt 1888. decz. I 31., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXII. 3173. 42. Maraun Albert Vilmos Berlinben, lo­pószerü öntözőkészülék; a szabad, kelt 1889. decz. 22., fiz. 2 ik évre, leirás nyilt. XXIII. 3279. 43. Neumann Sándor Bécsben, mosható kártyák ; a szab. kelt 1889. decz. 23., fiz. 2-ik évre, titkos leírás. XXfII. 3292. 44. Martinelli Móricz és Rziha Rudolf Sechshausban, hóeke s közúti kaparógép; a szab kelt 1889. decz. 27., fiz. 2 ik évre, titkos leirás. XXIII. 3375. 45. Payne Albert Henrik Lipcsében, ré­szére Németországban 1879. jan. 23-án 6794. sz. a. 15 év tartamára szabad, javítások a színnyomó forgógépeken ; a szabad, kelt 1880. jan. 8., fiz. 12-ik évre, leirás nyílt XIV. 5. 46. Köllmer Vilmos Bécsben, javított inga­óra; a szab. kelt 1882. jan. 10., fiz. 10-ik évre, titkos leirás. XVI. 105. 47. Gobiet Anna M. Ostrauban, javitás a kokszkemencze rendszereken; a szabad, kolt 1885. jan. 1., fiz. 7-ik évre, leirás nvilt. XIX. 5. 48. Berg János kir. ipariskolai mümester Nürnbergben, ujitások a csavarfurókon és dörzs­árakon ; a szab. kelt 1887. jan. 17., fiz. 5-ik évre, leirás nyilt. XXI. 74. 49. Völkl Alajos Vincze Bécsben, előnyomó ; a szab. kelt 1888. jan. 3., liz. 4 ik évre, leírás nyilt. XXII. 10. 50. Festékgyárak, előbb Bayer Fridr. & Cie Elberfeldben, az uj betanapblylaminsulfo­savnak, s ebből azófestőanyagoknak előállítása; a szab. kelt 1888. jan. 20., fiz. 4-ik évre, titkos leirás. XXII. 74. 51. Wolf János és Wolf Róbert mindkettő Bécsben, ladikok stabilitását és hordképességét nagyobbító légszikrények ; a szab. kelt 1889. jan. 2., fiz. 3-ik évre, titkos leírás. XXIII. 9. 52. Pullmann G. M. Chicagóban, eszköz a vasúti jármüvek rángásainak megakadályozá­sára; a szab. kelt 18)-9. jan. 11., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. -12. 53. Brookts Alfréd George Londonban, újí­tások varrógépeken; a szab kelt 1889.jan. 20., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 117. 54. Merkoffer Bertalan Gráczban, mosó­deszka; a szab. kelt 1889. jan. 30., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 225. 55. Festékgyárak, ezelőtt Bayer Frigyes és társ. Elberfeldben, eljárás feketés kék közvet­lenül festő azófestékeknek előállitására; a szab. kelt 1890. jan. 7., fiz. -,2-ik évre, leírás nyilt. XXIV. 31. V. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek f. évi 4981/VI. szám a. kelt és valamennyi magyarországi törvényhatóság­nak megküldött körrendelete az ipartestületek létesítése tárgyában. Az 1884. évi XVII. t.-cz. (ipartörvény) alapján életbe­léptetett ipartestületi intézmény az eddigi tapasztalatok sze­rint általában megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak s az idézett törvény intentiójának, a mennyiben az iparteslületek egyfelől a kézműves-iparosok művelődési fokának és önérze­tének emelésére, másfelől pedig érdekeiknek hatályosabb kép­viseletére s az iparosok közti egyetértés fentartása érdekében jótékony befolyást gyakoroltak. Azonban daczára azon eredménynek, az ipartörvény életbelépte óla az ország területén alakult ipartestületek száma ezidőszerint is a 200-at alig haladja meg, jóllehet ugy a fenn­álló ipartársulatok nagy száma, mint azon körülmény, hogy ipartestületek épen az ipari központokat képező nagyobb vi­déki városokban hiányoznak, elegendőkepen bizonyítják azt, hogy az ipartestüleli intézmény létesítésére megkívántató elő­feltételek még az ország számos helyein megvannak. Sajnálattal tapasztalom, hogy az 1884. évi XVII. t.-cz.­ben foglalt ipartörvény azon czélzata, miszerint az iparosok önkormányzati jogaik biztosítása s a testületi együttes műkö­dés érdekében az ipartestületi intézmény körül csoportosulja­nak, az országnak számos részeiben nem tudott kellő érvényre jutni. A törvény az ily testületek alakítását nem mondta ki kötelezőleg, hanem azt az iparosok saját érdekei helyes fel­fogására bizta, azonban némely vidékek iparosai részint figyel­men kivül hagyták az erők tömörülésének horderejét, részint pedig ipartársulatokban gyűjtött vagyonukat féltvén, az ipar­testületek fentartásával netalán járó valóban csekély költsé­gektől is visszariadván, a törvény helyes czélzatai ez irány­ban való végrehajtásával szemben tagadó állást foglaltak el.

Next

/
Thumbnails
Contents