Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-03-05 / 19. szám

— 880 — Ezen szűkkeblű felfogással szemhon és az itt-ott felme­rült aggályok ellenében mindenekelőtt hang úlyozom, hogy az egyes iparágak vagy iparcsoportok saját szakérdekeiket és ezen érdekek istápolására az ipartársulatokban gyűjtött vagyonukat az ipartestület keretében is önállóan ápolhatják, illetve szak­szerű czéljaikra használhatják fel. A törvény ugyanis megen­gedi, hogy az ipartestület kebelében az egyes iparágak vagy iparcsoportok szakérdekeinek képviseletére és vagyonának kü­lön kezelésére szakosztályok szerveztessenek, a mely szakosz­tályokban az illető iparosok külön szakérdekeiket az ipartes­tület hatósági támogatásával mindenesetre hatékonyabban moz­díthatják elő és ez által vagyonukat is saját czéljaikra jobban értékesíthetik. Értesültem továbbá arról is számos esetben, hogy a fenn­álló iparlársulatok a lanonczok szerződtetése és felszabadítása, a segédek bejelentése stb. körül oly hatósági jogokat követel­nek és akarnak gyakorolni, melyek a törvény szerint csakis az iparhatósági teendőkkel megbizott ipartestületeket illetik, sőt ezen a törvénynye) ellenkező eljárásukban való lényke­désért még dijakat is szednek, s az ipartestületek megalakítá­sát azon indokból akadályozzák, mert az iparosok már ipar­társulati szervezetben állanak. Kijelentem tehát, hogy az ily visszaéléseket szigorúan fogom megtorolni és elvárom a tör­vényhatóságtól is, hogy az ipartársulatok működését oly irány­ban kisérje figyelemmel, hogy nem gyakorolnak-e azok a tör­vény szerint őket meg nem illető jogokat? amennyiben pedig ily visszaélések megállapittatnának, azok haladék nélkül meg­szüntetendők lesznek. Ezzel kapcsolatban felhívom a törvényhatóság figyelmét egy további körülményre is, mely kiválóan indokolja, hogy az ipartestületek mindenütt a hol kellő számú iparosok van- | nak, mielőbb megalakittassanak. Az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetében való j segélyezéséről szóló s törvényhozási tárgyalás alalt álló tör­vényjavaslat szerint ugyanis minden az ipartörvény alá eső foglalkozásnál alkalmazottnak betegsegélvző pénztárhoz kell tartoznia, ezenkívül minden önálló iparos, esetleg családjával is önként léphet be ily pénztár kötelékébe. Ily betegsegélyző pénztárt azon ipartestület, melynek tag­jainál összesen kétszáznál több segédmunkás (segéd vagy ta­noncz) foglalkoztatva van, alakithat és ily uton az ipartesfü- ! let tagjainál alkalmazott minden segéd vagv tanoncz azon kényszer alól, hogy más pénztárhoz belépni tartozzon, fel van mentve.' Ez által az ipartestülethez tartozó iparosoknak ujabb ; és tágabb tér nyilik saját ügyeiket önkormányzatilag s egye­sületi uton intézhetni. Minthogy az emiitett törvényjavaslat, a mennyiben a tör­vényhozás által elfogadtatik, legrövidebb idő alatt életbe fog lépni, kell hogy megelőzőleg az ipartestületek ott, hol erre a kellő feltételek daczára még nem alakultak meg, annál sür­gősebben megalakuljanak, mert különben az iparosoknál al­kalmazott segédek és tanonezok a felállítandó egyéb beteg­segélyző pénztárakba fognak soroztatni és annak megtörténte után az ipartestületi pénztárak alakítása nem csekély nehéz­ségekbe fog ütközni, az iparosok pedig segédszemélyzetük után a járulékokat nem az általuk szervezendő és kezelendő ipartestületi, hanem más pénztárakba lesznek kénytelenek befizeín1 . Mindezek előrebocsátása után felhívom a törvényhatósá­got, hogy a hatósága területén levő iparhatóságokat az ipar­testületek létesítésének közgazdasági és társadalmi fontossá­gára újólag figyelmeztetvén, azokat egyszersmind utasítsa azon intézkedések megtételére, melyekre nézve a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister urnák 1884. évi 89266. sz. a. kelt tendeletében részletes utmutatás adatott, bizton számítván arta, hogy ha egyes iparágak képviselői részéről az ipartestület létesítése elébe indokolatlan féltékenységből Felelős szeri ssztő: SZÁSZ HÓKÉRT, minisíeri osztálytanácsos. nehézségek gördiltetnek is, vagy ha az ellen némelyek ellen­szenvet iparkodnak is ébreszteni, a törvény rendelkezéseinek helyes megvilágítása mellett az iparhatóság kitartó buzgalmá­nak és tapinlatos eljárásának — miként az az eddig felme­rült esetekben sikerült, u«y remélhetőleg a jövőben is sike­rülni fog - az érdekeltek aggályait eloszlatni s az ipartestü­let megalakítását keresztülvinni. Felhívom végül a törvényhatóságot, hogy ezen irányban tett intézkedéséről, valamint annak eredményéről, eljárásának tüzetes előadása mellett hozzám mielőbb, legkésőbb azonban folyó évi április hó l-éig kimerítő jelentést tegyen. Budapest, 1891. február hó 18-án. Baross. V Pályázat A budapesti kir. zálogházaknál rendszeresített könyvelői állomásra, melylyel évi 1400 frt fizetés és 300 írt lakpénz javadalmazása, ellenben ezen évi fizetéssel felérő készpénz­bizlonilék azonnali letételének kötelezettsége van egybekötve, kereskedelemügyi in. kir. minister ur ő nmgának e hó 12-én kelt magas rendelete értelmében ezennel pályázat, hirdettetik. Felhívatnak mindazok, kik ezen állomást elnyerni óhajt­ják, hogy eddigi alkalmaztatásukat, erkölcsi magaviseletüket, valamint katonai kötelezettségüknek mikénti teljesítését igazoló okmányokkal felszorelt kérvényeiket — és pedig a szolgálat­ban levők hivatali elöljáróik utján —• jelen pályázati hirdet­ménynek harmadszori megjelenésétől számított négy hét alatt alulirt igazgatóságnál nyújtják be : megjegyeztetvén, hogy ezen állásra csak oly pályázók tarthatnak igényt, kik az 1883. évi I. t -cz. 22. § ában előirt minősítéssel birnak és kik hason üzletkörit intézetnél jelenleg is alkalmazásban állván, ez irány­bani szakképzettséget mutathatnak ki. Budapest, 1891. február 20-án. A kir. zálogházak igazgatósága: Leinner, aligazgató. X. Ipartestületi és ipartársulaíi alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir. minister a gyergyó-ditrói ipartestület alapszabályait f. é. 9632. sz. a. kelt leiratával az 1884. évi XVII. t.-cz. 128. §-a alapján jóváhagyta. XI, VÁSÁROK. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 8793. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Somogy vármegye te­rületéhez tartozó Kutas községben hetenkint egyszer, a keddi napon hetivásár tarlassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. é. 8773. sz. a kelt rendeletével megengedte, hogy a Komárom vármegye terü­letéhez tartozó Uj-Szőny községben évenkint a junius hó 6-ik napját és a szeptember hó 1 ső napját magukban foglaló he­tek hétfő napjain országos marha- és kirakó-vásár tartassék. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next

/
Thumbnails
Contents