Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 11. számához. KERESKEDELMI KOZLEME A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖKÉBŐL. 1801. Budapest, junius lió 28-ílii. 24. szám. A kereskedelemügyi miniszter ur Déchy Józsefet a kereskedelmi muzeum állandó tudósítójává nevezte ki Sza lonikba. Erről a kereskedelmi muzeum t. kiállítóit tudomás végett értesítjük. Az állandó tudósítók számára kiadott ulasitás szerint, azok feladata különösen : «) a budapesti kereskedelmi muzeum ig izgatóságához intézendő dőszaki jelen'ések utján, vagy külön felszólításra, iparosainkat és kereskedőinket a működési területükön előforculó fontosabb pályáz ti hirdetményekről és árlejtésekről, vállalkozási alkalmakról és üzleti konjunktúrákról, általában a fogyasztási ts forgalmi viszonyokról és a kiviteli ke; eskcde műnkre nézve fontossággal biró mozzanatokról i'ejekorán értesíteni. b) a keresktdelmi muzeum igazgatóságának felszólítására és annak utmutatásai szerint a működési területükön jelentékeny fogyasztás tárgyát képező, akár ott készített, akár a külföldről bevitt mindennapi szükségleti czikkek mintagyüj'eményét beszerezni és időnként pótolni. Ezen árumintáknak a kereskedelmi muzeum költségén leendő beszerzésénél különös suly fektetendő azon czikkekre, melyek hazánkban már készíttetnek, vagy a melyek termelési feltételei hazánkban megvannak. c. Hazai iparczikkeinknek megismertetése és terjesztése érdekében a kereskedelmi muzeum kiállítói által megküldött árumintákat az érdekelteknek bemulatni és azoknak piaczot szerezni; amennyiben egyes czikkek versenyképesek nem volnának, ennek okát a kereskedelmi muzeum igazgatóságával közölni és a fenforgó nehézségek elhárítása érdekében javaslatot tenni. d) A kereskedelmi muzeum igazgatóságának, illetve a kereskedelmi muzeum kebelében fennáló Tudakozó Irodának, vagy a kereskede mi muzeum fiókintézetiínek, képviselőinek és külföldi ügynökeinek megkeresésére, magánfelek, czégek ^gy testületek hitelviszonyairól bizalmas értesítéseket adni, ugy nemkülönben fogyasztási, vám, díjszabási és forgalmi kérdésekben felvilágosítást nyújtani. Az állandó kereskedelmi tudósítók a kereskedelmi muzeum igazgatóságának vezetése és ellenőrzése alatt állanak ; kinevezésük a kereskedelmi muzeum kiállítóinak az igazgatóság által körlevél utján, a közönségnek pedig hirlapilag oly figyelmeztetéssel adatik tudomására; hogy a mennyiben egyes üdeti kérdésekre nézve felvilágosítást nyerni óhajtanak, a budapesti kereskedelmi muzeum igazgatóságához, illetve az azzal kapcsolatos Tudakozó Irodához forduljanak, mely az érintkezést az állandó tudósítókkal közvetíti. Üzleti tudósítás Bulgáriából. A budapesti Kereskedelmi Muzeum szófiai képviselőségének (gyík utazója, ki bejárta Philippopolis, Burgasz, Yamboli és Tatar-Bazardsik városát, utazásáról a muzeum igazgatóságához jelentést intézett, melyből a következőkben közöljük az általános érdekű részleteket. A fiatal magyar ipar még csak kevés olyan telepet mutathat fel, melyek az angol, franczia és német telepekkel tudnának versenyezni és kellően be volnának rendezve a kivitelre. De a kivitellel foglalkozó telepek legtöbbje még azt a különös hibát is követi el, hogy pl. Bulgáriába nem küld bolgár árjegyzékeket, sőt még csak franczia nyelvüeket sem, holott ott a magyar vagy.német árjegyzékeknek semmi értékük sincs. Az árjegyzék hiányát pótolná ugyan a minta, de a legtöbb ecetben ez sincs meg. Ez a körülmény a versenyt annál is inkább nehezíti, mert Bulgáriát valamennyi nagy kereskedő nemzet ügynökei a szó szoros értelmében elárasztják. És ennek alapos oka van. A bolgár piaczokért most érdemes versenyezni, mert a fejedelemség valamennyi városa erőteljesen fejlődik és kivált az építkezéshez való tárgyak igen jó kelendőségnek örvendenek. Philippopolisban, a termékeny Kelet-Rumélia 38,000 lakosú fővárosában, élénk kereskedést folytatnak vassal, gyarmatárukkal, festékekkel, üveggel, kézmüárukkal és rövidárukkal. A városban vannak selyem-, bőr- és gyapotgyárak, melyek szolid munkát végeznek, de nem felelnek meg a modern Ízlésnek ; van a városban egy szeszgyár, két serfőzde, több malom, több szappangyár. Azon czikkek közül, melyeket Magyarország is előállít, legjobban kelnek itt a gazdasági gépek (rosták, tengeri morzsolók), öntött vas, kályhák és tűzhelyek, szesz, olcsó ablaküveg, művirágok, lámpák, kész ruhanemüek, bőröndös-és szijgyártó-czikkek, fegyverek, sárczipők, fa- és vasbutorok, papir, kalapok, látszerészi czikkek. De ezekkel csak ugy lehet üzletet csinálni, ha a vevőknek mintákat mulatunk. Burgaszban (8,000 lakos) főleg gabnával és bőrökkel folytatnak élénk kereskedést. Egyébként a kereskedők legtöbbje valóságos zsibvásárt tart. Egyes vas-, gyarmataru-és kézmüárukereskedő kivételével alig akad kereskedő, aki egy bizonyos czikkre szorítkoznék. Jobbára fióküzletei nagyobb konstantinápolyi czégeknek, miután innét hajón öt. óra alatt el lehet jutni a török fővárosba. A piacz el van árasztva Anglia, Francziaország és Belgiumnak parasztáruival ; finomabb és jobb czikkekre nem akad vevő. Akadtak egyes megrendelések, de ezeket nem lehetett fölvenni, mert az illetők hitelképességéről nem kaptunk jó értesítést. Ásókat is akartak rendelni de ekkor kitűnt, hogy egy magyar gyártelep a vasásók 100 kgrját 34 forintra tartotta (Belgrádba szállítva), mig a belga czikk Burgaszba hozva csak 36 frankba kerül 100 kgrkinl. Rostákat, kivált Schlickféléket el lehetett volna adni, de ugy, ha készáru lett volna, mert árjegyzékek nyomán a vevők nem igen akarnak vásárolni. Burgaszból a személyvonatok hetenkínt csak kétszer közlekednek. Yamboli városa igen sokat veszített a törökök kivándorlása folylán, de most is van vagy 12,000 lakosa. Itt is csak kiskereskedést folytatnak a legközönségesebb minőségű árukkal, kivált vassal, üveggel és egész közönséges rövidárukkal. Megemlítendő, hogy magyar sóval is lehet itt üzletet