Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

76 — csinálni, továbbá, hogy egy nagyobb bolgár városban hengermalom építését tervezi egy czég. Vasban és vasárukban nagyobb üzletet lehet csinálni, ha czégeink elég versenyképesek. Tatar Bazardsik mintegy 1-i,000 lakosú város, melyet a török elem nagymérvű kivándorlása egyelőre siralmas állapotba juttatott. Itt is csak kiskereskedések akadnak, melyek jobbára philippopoli kereskedőktől és bizományosoktól vásárolnak. Bizton remélhető, hogy iparosaink és kereskedőink igen sok üzletet fognak köthetni, ha a bolgár vidéki városok kereskedőivel közvetlen érintkezésbe jutnak. Statisztika és vámügy. A fiumei és trieszti szabad kikötők megszüntetése A „Budapesti Közlöny" mai (junius 26-iki) száma közzéteszi : az „1891. évi XVIII. törvényezikket, az 1889. é\f XVI. t.-cz. végrehajtásában Fiume szabad kik lő területének az osztrák-magyar \ámterülelbe való btvonása iránt teendő intézkedésekről;" továbbá az 1891. évi X'X. törvényezikket a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya által Triesztnek az osztrák-magyar vámterületbe való beolvasztása tekintetében teendő intézkedésekhez való hozzájárulásról; az 1891. évi XX. törvényezikket a czukoiadóra, az ásványolajra, valamint a ezukor- és sörfogyasztási adóra vonatkozó törvényeknek az eddigi fiumei vámkülzetben leendő életbeléptetéséről; a m. kir. pénzügyminiszter folyó évi 54,378 sz. a. kibocsátott rendeletét az elébb idézett törvény végrehajtása tárgyában ; a vámszabályzatot a fiumei szabadterület, valamint az ott levő vagy létesítendő raktárai számára, (a m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 50,703. sz. a. kibocsátott rendelete); jegyzékét azon külföldi elvámolatlan tárgyaknak, melyek csak külön raktárakba tározhatók be ; a hajó-nyilatkozatokról szóló szabályrendelelet és végül a m. kir. pénzügyminiszter folyó évi 1471. P. M. sz. alatt kibocsátott rendeletet az árukészletek utóvámozása és utóadózása iránt, a fiumei eddigi szabadterületnek az osztrák-magyar vámterületbe való bevonása alkalmából. Díjszabások. A vasúti kocsik megrendelése. A vasu'on szállítható áruk, a vasúti kocsikba való berakás szempontjából, két csoportra oszlanak ; olyanokra, a melyeknek a kocsiba való berakásáról a feladó tartozik gondoskodni — ezek közé tartoznak az A, B és C osztályba, továbbá a 2. és 3. külön díjszabásba és a legtöbb kivételes díjszabásba sorolt áruk, — és olyanokra, a melyek berakását a vasút köteles teljesíteni, — ezek a fentebb megnevezett osztályokon és külön díjszabásokon kivül eső mindennemű teheráruK és a gyorsáru küldemények, — kivéve azonban azon áiuczikkeket, melyekre nézve a berakást illetőleg, különös határozmányok állanak fenn. Nagyobb vasúti állomásokon, nevezetesen vég- és elágazó állomásokon, továbbá oly közbenső állomásokon is, a hol a vonatokat feloszlatják, vagy a hol, nagyobb kereskedelmi emporxum létezvén, mindig nagyobb számban vannak készletben kocsik, a vasúti díjszabásoknak idevágó határozmánya, rendes körülmények között nem bír valami nagy fontossággal, mivel minden időben elegendő kocsi áll rendelkezésre. Nem igy áll azonban a dolog kisebb állomásokon és a gabona, repeze, szilva stb. szállítási idénye, vagy például nagyobb hadgyakorlatok alatt, mikor minden kocsi, a mint kiürül, nyomban lefoglaltalik. Ilyen esetben jó, ha a szállító az áruk berakása körül fennálló szabályokkal törődik, azokat megtudja és szerintük intézkedik, különben könnyen érzékeny károkat szenvedhet, részint az által, hogy a szükséges intézkedések hiányában küldeménye visszamarad, részint pedig azért, mert az áru ugy a kocsiból, mint a raktárból kirekedvén, esetleg beálló kedvezőtlen időjárás káros behatása alá kerülhet. A feladó által berakandó áruk számára szükséges kocsikat ugyanis a fél tarlozik megrendelni, még pedig jóval (legalább 2 nappal) a feladás előtt, mely időbe a megrendelés napja nem számíttatik I.e. Ezen határidő u^yan mivelhogy a vasutak manapság már meglehetős i:agy kocsikészlet felett rendelkeznek és nagyobb szükség beálltával gyorsan kaphatnak kölcsön kocsikat, ritkán szokott igénybe vétetni és a legtöbb esetben jóval hamarabb bocsáttatnak rendelkezésre a kocsik, ha a fél ezt kívánja; de miután kötelező erővel a rendesnél rövidebb határidőre való megrendelések soha sem bírnak, czélszerü ha a feladó csak a szabályszerű határidőre számit. A kocsikat — bár a szóbeli megrendelés is figyelembe vétetik — czélszerübb iráibelileg megrendelni. Lehet különben távirati uton is kocsit megrendelni. Minden megrendelésnél kocsinkint 4 frt 80 kr. fizetendő, mely összeg bérmentve küldendő, különben, vagy ha a megrendelő levél nem bérmentve érkeznék, vagy a távirattal való megrendelésnél nem utolványoztatnék egyúttal a foglaló is, végül ha a megrendelő elmulasztaná a szükséges kocsi nemét, (I. i. fedett avagy nyitott kocsit tivár.-e és miféle áru számára), és ha mm jelentené be a helyes czimet és az áru rendeltetési helyét, a megrendelés figyelembe nem vétetik. Ha a vasút nem volna abban a helyzetben. hogy a kivánt kocsit rendelkezésre bocsáthassa, erről azon állomás főnöke, melynél a megrendelés történt, a megrendelőt a két nap letelte előtt értesíteni tartozik. Megjegyzendő, hogy a kocsi csak azon az állomáson rendelhető meg, a hol a küldemény fel fe g adatni. Ilyen esetben természetes, hogy a megrendelő, ha kocsit nem kap, a foglalót kapja vissza. Az esetben is visszakapja a fél a foglalót, ha a vasút a kocsit a záros határidő alatt nem birja előállítani, sőt ily esetben a foglaló kétszeresét téríti vissza, kártérítés fejében fi etvén ugyanannyit, a mennyi a foglaló volt, t i. 4 frt 80 krt., tehát kocsinként összesen 9 frt 60 krt. Végül megjegyezzük még, hogy a megrendelt kocsik csakis a megrendelő által vehetők igénybe és hogy az igénybevétel joga másra rövid uton át nem ruházható. Tájékoztatásul az alábbiákban felsoroljuk azon áruezikkek nagyobb részét, melyek felrakását a feladó tartozik teljesíteni. Agyagföld Faszén Alag-csövek Faszesz Ásványvizek Fazekas- és kőedényáruk Aszfalt Fémek, nem nemesek Barnaszén-kálrányolaj Fémhulladékok Fenyő-toboz Bor Borseprü Bőrök, nyersek stb. Burgonya Cement Chamotte-kövek és téglák Cbamotte-liszt és gyurma Csepü, jultaszövet-hulladék. csepü-hulladék és fonó-hulladék Cserpogácsa, cserté-la s cserzőlug Cserző-anyagok Csomagoló lemezpi'pir Csontenyv-gelatin Csontok Csontolaj Csontliszt Csontszén Csövek Czukor, nyers Czukorrépa Dinnyék Dió Dohány Dohány-hulladék Eczet Enyv Érezek Fa Faáruk, közönségesek Faczeinent Faforgács Famész Festőfák Földfestékek Föld, közönséges Főzelék Fümagvak Gépek, mezőgazdaságiak Gesztenye, vad Gipsz (fősz) Göngyöletek, használlak Gubacs ós Gubacsliszt Gyaluforgács Gyanták Gyümölcs, friss és aszalt Gyümölcs-íz (szilva-íz) Halak, szárítottak Ilalzsir Hamu Háncs, káka, nád Heringek, frissek, sózva Hus, friss Jég és hó Juta Juta-szőnyegek és julaszövetek Kályhák, vasbádogból Kátrány Kavics Keményitő Kén, nyers Kender Kéreg Kócz Komló Kőszén