Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

tárnál és julius 22-én a n.-szebeni hadbiztosságnál árlejtés tartatis közös hadseregbeli és honvédségi csapatok részére szükséges zab, széna, szalma és tüzelőfa szállítása iránt. A hirdetmény szövege a Tudakozó Irodában megtekinthető. (557. sz.) A nagyszebeni cs. és k. hadbiztosságnál julius 24-én kórházi fehérnemű és papucs szállítása iránt. Bánatpénz összesen 20 forint. (529. sz.) A tenfesvári (7-ik) hadtest hadbiztossága árlejlést hirdet a ke­rületében elhelyezett csapatok részére szükséges kenyér, zab, széna, szalma és tüzelőfa szállítása iránt. Az árlejtések megtartatnak julius 16-áa az aradi, julius 18-án és 24-én a temesvári, julius 20-án a nagyváradi élelmezési raktárnál. A hirdetmény teljes szövege a Tuda­kozó Irodában megtekinthető. (558. sz.) A görög királyi belügyminisztérium árlejtést hirdet Schneider­rendszerü tizennégy vasúti hidra, melyek költségei összesen 259,066 drachmára vannak előirányozva és Piraeusba vagy Patrasba szálli­tandók. A részletesb feltételekből, melyek a Tudakozó Irodában meg­tekinthetők, fölemlítjük itt a következőket: A szállítás egyharmada öt hónap alatt eszközlendő; a második harmad hét és az utolsó har­mad 9 hónap alatt. Az árlejtés az athéni praefecturánál jul. 7—19-én tartatik meg. A fizetés minden harmad átvételekor történik. Kül­földi czégeknek kellően felhatalmazott képviselői szintén résztvehetnek. (537. sz.) Kiállítások. Agyag-, czement-, aszfalt- és kőkiállitás. A budapesti Kereskedelmi Muzeum kiadta a „Közlemények az 1891, évi agyag-, czement-, aszfalt-és kőkiállitásból" czimü kiadmány I. füzetét, mely a katalógust fog­lalja magában. A 134 lapra terjedő füzet 358 belföldi, 54 osztrák és 11 keleti kiállítót sorol fel, közölvén mindegyikről, hogy mit termel­nek és mit áilitanak ki. A legtöbb kiállítónál közölve vannak a ter­melt czikkek árai és az üzemre vonatkozó egyéb adatok. Ezt a füze­tet követendik a hazai agyagipar jelenlegi állásáról és a kiállításról szóló általános jelentések. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter ur az országos ipar­tanács kiküldött albizottságának javaslatára intézkedett, hogy az összes szakbeli iparosok, valamint a fővárosi ipartelepek munkásai vasár-és ünnepnapokon reggeli 8 órától déli 12 óráig e kiállítást csoportonként díjtalanul megtekinthetik: hogy továbbá Petrik Lajos középipartanodai és Fittler Kamill iparmüiskolai tanárok — mint e czélra általa felkért szakférfiak — a jelentkező csoportoknak különösen.a kiállított gépek és eszközök, valamint az egyéb tudnivalókra nézve felvilágosítást nyúj­tani fognak. E czélból figyelmeztetjük az ipartelepek tulajdonosait, kik e ked­vezményt munkásaik számára igénybe venni kívánják, hogy a munká­sok számát és megjelenésük idejét az igazolvány kiállítása czéljából 24 órával előbb a muzeum igazgatóságával közöljék; hogy továbbá a munkáscsoportokat lehetőleg egy munkavezető kisérje. A kereskedelmi miniszter ur felhívta továbbá a hazai kereske­delmi és iparkamarákat s egyéb testületeket, hogy a területükbeli agyag­iparosokat a kiállításnak minél nagyobb számban való megtekintésére és tanulmányozására buzdítsák. Végre felhatalmazta az albizottságot, hogy karöltve a muzeum igazgatóságával jelölje ki azon, szakmájukban kiváló iparosokat, kik­nek személyes meghallgatása az illető iparág fejlesztése érdekében ne­tán felmerülő kívánságok vagy panaszokra nézve czélszerünek mu­tatkozik. Minthogy a kiállításban résztvett vidéki fazekasok közül többen oly ügyességgel és szakértelemmel készített tárgyakat küldtek be, melyek a közönség általános tetszését elnyerték és a melyekből következtet­hetni, hogy áz illetők kellő utmutatás mellett, versenyképes czikkeknek nagyobb mennyiségben való előállítására képesek, megengedte a. mi­niszter ur. hogy azok az e czélból kiállított és kitünőeknek elismert bunzlaui és znaimi edényeknek megfelelő mintagyüjteményével láttas­sanak el és hogy számukra a kiállítás tanulmányozása esetleg anyagi segélylyel is lehetővé tétessék. Tenyészmarha és sertéskiállitást rendez szeptember 19—23-án a bécsi cs. és kir. gazdasági egylet a Práterben. Bejelentések folyó évi augusztus l-ig a rendezőbizottsághoz (Herrengasse 13.) intézendők. (G. L. 24.) A délmagyarországi kiállítás 1891. jul. 19-én nyilik meg és tart szept. 30-áig. A losonczi baromfi kiállítás folyó hó 13-án nyittatott meg. (G. L. 24.) Gazdasági kiállítás Váczott. A Váczon f. é. szeptember hó 20., 21. és 22. napján tartandó gazdasági kiállítás tárgyában folyó hó 7-én gróf Károlyi Sándor elnöklete alatt tartotta első értekezletét a 100-as rendezőbizottság, mely elhatározta, hogy a kiállításban való részvé­telre felszólítja Nógrád, Hont és Esztergom megyéket. (G. L. 24.) A tavarnoki répamüvelő gépversenyt, mely folyó hó 17-ikére volt kitűzve, a gyárosok kivánata folytán a jövő évre halasztották. (G. L. 24.) Vegyes közlemények. Az országos iparegyesület jövő működési köre. A kereskedelmi miniszter ur az orsz. iparegyesület számára évenkint bizonyos anyagi támogatást helyezett kilátásba, de kikökötte, hogy ez a segély konkrét ipari czélok érvényesítésére használtassák fel. Az egyesület e tárgyban a miniszter úrhoz két fölterjesztést intézett, melyek a «Magyar Ipar» ez évi 5. számában jelentek meg. Az ezekben kifejtett teendőkből föl­említjük a következőket. 1.) a mühelybeli oktatás előmozdítása, tanoncz­kiállitások és az e téren kiváló előnyöket felmutató mesterek jutalma­zása által; 2.) egyes specziális iparágak fejlesztése. Ezeket a teendőket a 2-ik fölterjesztés részletesen fejti ki. Az egyesület működési prog­rammjának előkészítésére kiküldött bizottság többek közt a követke­zőket pendíti meg : karácsonyi bazárok rendezése; nevezetesebb hazai ipartelepek ismertetése az egyesület lapjában ; a nevezetesebb iparte­lepek tervszerű meglátogatása; a szakfelolvasások rendszeresítése ; a hazai beszerzési források rendszeresebb ismertetése ; ipari szakkönyvek terjesztése czéljából könykiadó vállalat létesítése; a vidéki iparosokkal és ipari közegekkel való érintkezés rendszeresítése stb. Csődeset Szénában. A cs. és kir. főkonzulátustól vett értesítés szerint Juda Jacob Pineas, szófiai kézmüáru- és rövidáru kereskedő­czég beszüntette fizetéseit és tiO0/0 -ra törekszik kiegyezni és pedig ugy, hogy 200 /„-ot saját váltóival, 40°/0 -ot pedig biztos kezességgel egyenlítene ki. A hitelezők egyike lépéseket tett, hogy a czég ellen csődöt kérjen. A passivák 42,000 frankra, az aktívák 28,000 frankra rúgnak. Az osztrák és magyar hitelezők a cs. és k. főkonzulátus ügy­védjéhez, AthanassofT Iván szófiai ügyvédhez fordulhatnak. (527. sz.) Szalonik és a Balkán-félsziget. A «Hamburger Handelsblatt» (133. sz.) vczérczikkben méltat egy könyvecskét, melyet dr. Eras Wolfgang most tett közzé Lipcsében Spamer Ottó kiadónál (ára 1.20 márka) a következő czim alatt: «Unser Handel mit den Balkanländern. Sein Umfang und seine Entwicklungsfähigkeit mit besonderer Berück­sichtigung der Hafenstadt Salonik». A munka szerzője a mellett szólal fel, hogv a német birodalmi posta brindisi—port-saidi subvenczionált vonala helyeztessék át Brindisiből Salonikba. Az idézett hírlap szintén ajánlja ezt az áthelyezést és fölemlíti, hogy ezt az áthelyezést csak a posta-igazgatóság ellenzi, de a német külügyi hivatal nem tesz ellene kifogást. A szaloniki piaczról, a Déchy és Errera czégtől junius 10-iki kelet alatt a következő tudósítást vettük : Az üzleti forgalom az utolsó hetekben igen gyenge volt s csak az aratás után, mely már kezdetét vette s az idén igen kitűnőnek ígérkezik, várható majd javulás. A gabnaüzlethen lanyha hangulat uralkodik, miután az aratási kilátások ugy Magyarországban, mint Francziaországban javultak. Nagyobb mennyiségű gabna franczia és németalföldi kökötőkbe szállíttatott. Az aratási kilátások Maczedoniá­ban és Albaniáhan kitűnőek s olyan termésre számítanak, a milyen már régen nem volt. Az itteni piacz az idén nagy jelentőséggel fog bírni, a mennyiben az olcsó szerb-török vasúti tarifák folytán, Szerbia gabnaterményeinek nagy részét Szalonikin át transito fogja érté­kesíteni. Jegyzéseink : buza 20.—, rozs 16.—, árpa 14'/2 , zab 14.—, tengeri 14'/2 , sesam 42.—, mák 32.—, kömény 55—58.—, paprika 42.—, frankokban 100 kgrként. Selyemgubó 9l /1 frank kgja, gyapot amerikai 107.—, battuto faj 103.—, gyapjú 106.— frk 100 kgrja. Bőrök. Ezen üzletágban a hangulat szilárd s 10—15%-kal magasabb árakat jegyzünk, mint a mult évben. Raktáron kevés van s megérkező áru az ország belsejéből azonnal vevőre talál. Maczedoniai juhbőrök, itteni választék 80 kg. 110 frt hajón Triesztig, gyengébb áru 105 frt, gidabőrökben nincs készlet s kötések nem történtek, Nyulbőrök ol­csón kaphatók. Gyarmatáruk jegyeztetnek : rizs 37—40 frk 100 kgr., kávé 220—225 frank zsákonkint, czukor 1772 frank hajón Triesztben. Szesz 95° 21 frt loco gyár tartányában Magyarországból. A romániai lóállomány nemesítése érdekében a román kormány tanácskozásokat folytat és ezek során fölmerült az az indítvány, hogy több ménes állittassék fel, mert most csak egy van, a nuceti. (R. Ll. 1312). Csődeset Athénban. A piraeus-athéni cs. és k. konzulátus jelentése szerint Vougas M. D. athéni nőidivatáruezég 7000 frank passivával csődöt mondott. A nagyobb német kereskedelmi kamarák titkárai f. hó 11-én Drezdában — mint a müncheni Alig. Ztg. 161. számában olvassuk — értekezletet tartottak, melyen többek közt a következő kérdésekről ta­nácskoztak : a kamarák viszonya a hatóságokhoz és a külföldi konzu­lokhoz ; az irodai szolgálat szervezése; a származási bizonylatok kiállítása; az évnegyedes és évi jelentések ; az egyöntetű statisztikai fölvételek; a járulékok kérdése ; a kamarák közreműködése a mun­kások biztosításánál; jogi vélemények megadása; életbiztosítás. A ta­nácskozás fesztelen jellegű volt és a kérdések véleményadás végett kiadattak egyes előadóknak. Budapest, Légrády testvérek.

Next

/
Thumbnails
Contents