Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)
1891-06-28 / 54. szám
— 68 — XII. Vegyészeti iparczikkek. a) Keményítő. Hazai buzakeményitőnk kivitele Szerbiába igen csekély, mindössze a könyvkötői czélokra szolgáló közép fajból kerül ide valami. A fogyasztás voltaképpen csakis rizskeményitőre terjed, mely mondhatni kizárólag Fiúméból jön. Többi keményitő-gyáraink egyáltalán nem vesznek részt a kivitelben. b) Siker (Kleber) kisebb mennyiségben Ausztriából, nagyobbrészt azonban Magyarországból hozatik, főleg a közhasználatú gyengébb minőségű. Az ár egész éven keresztül állandó maradt, u. i.: közönséges siker 23.00 frt la minőségű 25.00 frt. c) Enyv. A proveniencziát illetőleg ugyanolyan mint a siker. Legújabban Olaszország sokkal jobb és szebb áruval, melyet olcsó árak mellett kinál, veszélyes versenyt kezdett. Középminőségü áruinkkal 25—27 frtnyi árt értünk el. d) Kocsikenőcs és czipőmáz. Mindkét czikk Szerbiában csak a legeslegrosszabb minőségben kerül forgalomba, s a mellett oly nyomott árak mellett, hogy gyárosaink alig dolgozhatnak ide valami jó anyagi sikerrel. Az itt kelendő minőségekben a következő árakat értük el : 100 kg.-kint 13—14 frtfranko Belgrád meg pedig dobozokban csomagolva olykép,hogy kg.-onkint 4 illetve 28 doboz esik. Bajorország még olcsóbban szállítja ugyanazon minőséget, daczára a nagyobb távolságnak. Kocsikenőcs elkelt 100 kg.-kint franko Belgrád 7—7-50 frt, dobozokban csomagolva (dobozonkint 1 /i —2 kg. tartalommal), hordókban egyáltalán nem kerül forgalomba. e) Kenczék, mázok. Az első czikk leginkább Hollandiából jön, még pedig részint közvetlenül, részint a bécsi piacz közvetítése mellett. Magyar közvetítés mellett alig jön valami, a magyar gyártmány pedig, mely átlag 5 frttal drágább amannál, a legnagyobb igyekezetünk mellett sem bir versenyezni. Mázak Angliából, Németországból, Ausztriából és Magyarországból hozatnak, az üzlet súlypontja azonban Bécsben fekszik, melynek egynéhány nagyobb czége a kiviteli üzletre igen jól van berendezve. Azok részint Ausztria-, részint pedig a fentemiitett országokból származó árut bocsájtanak forgalomba. /) Festékek. (Zöld-, olaj- és anilinfestékek.) Zöldfestékek régente kizárólag Ausztriából és Magyarországból hozattak, ujabb időben azonban egyes nemeket Francziaország szállít, főleg porvát (Ocker) és Satinockert értünk ez alatt, mely onnan sokkal jobb minőségben és jutányos árak mellett kerül ide. Mindamellett Magyarország a lefolyt évben igen szép üzletet csinált földfestékekben. Olaj festékek kizárólag Ausztriából és Magyarországból hozatnak, — valami belföldön is gyártatik, — az üzlet legnagyobb részét azonban Magyarország csinálja. Anilinfesték kizárólag Németországból hozatik. Magyarországból nagyon keveset, mig ellenben a bécsi transitó-raktárakból sokat szállítanak ide, persze leginkább német árut. A vegyi ipartermékek legnagyobb részt vízen jönnek Belgrádba, minthogy ezek mondhatni kivétel nélkül franko Belgrád, illetve más szerb határállomás adatnak el és a gyáros — esetleg eladó kereskedő — természetesen a legolcsóbb szállítási irányt használja. A hajótételek pedig sokkal olcsóbbak a vasúiéinál, igy pl. Budapestről 55—70 kr. kg.-kint. XIII. Fedéllemez. A szükséglet évről-évre emelkedik, miért is ajánlatos volna, ha magyar gyárosaink, a bécsiek példáját követve, áraikat franko szerb állomás szabnák meg, ami az üzletet az itteni szokás folytán nagyon megkönnyíti. Az év elején még a normális árakat érhettük el, vége felé azonban a bécsi verseny folytán 10%-nyi engedményt kellett adnunk. Daczára a bécsi versenynek, még ez idő szerint is mi vagyunk- e czikkel fölényben. XIV. Mézgaáruk. Ruggyanta. E czikknél is emelkedik a szükséglet, csakhogy ennél igen erős versenyt kell kiállanunk Németországgal szemben, — mely verseny folytán nekünk csakis a kisebb, többnyire sürgős jellegű megrendelések jutnak osztályrészül, — mig a nagyobb üzletek a német kereskedelem javára esnek. A legkelendőbb czikkek közé sorolandók mézgatömlők 1—3 betéttel és 3 /4 —1" átmérővel, nemkülönben vékony tömlők, továbbá sűrítő anyagok, mézgalemezek, sárczipők és esőköpenyek. Ez utóbbi czikkben kizárólag német áru kelt el (részben transito Bécs). Magyarországból a kivitel csupán csak tömlőkre és ruggyantasüritőkre szorítkozott, de remélhetőleg módunkban lesz — az uj mézgagyár alapítása folytán • a mézgaipar egyébb terményeit illetőleg is a versenyt sikerrel felvennünk. XV. Fonó- és szövő-ipar. Ezen iparág hazánkban még ez idő szerint oly ke-_ véssé fejlett, főkép a mi a kivitelt illeti, hogy jó időnek kell még lefolynia, mig ezen a téren Ausztriával, de még aztán Németországgal és a Keletet ma leginkább domináló Angliával versenyre kelhetünk. De ha jelenleg a szerb nagykereskedővel való üzlet lehetetlen is, nem mondhatjuk mégsem, hogy törekvéseink eredménytelenek maradtak volna, miután ezen ipar némely ágában meglehetős és folyton emelkedő forgalom constatálható magyar gyáraink és szerb vevők között; a) Kéknyoma táruk pl. ennekelőtte kizárólag Cseh- és Angolországból hozattak. A legolcsóbb fajták (méterenként 15—17 krjával) még ezideig is onnan kerülnek ide s az ország belsejében kelendők is. Németország szintén képes — igaz. hogy meglehetős rosz árut 17—19 kr.jával kínálni, — csakhogy ugylátszik a legujjabb időben az izlés itt határozottan javult, minthogy a lefolyt évben sikerült a képviselőségnek a .jobb minőségű, de azért megfelelően drágább (21—27 kros) magyar áruval — tekintve a kezdet nehézségeit — igen szép forgalmat elérni. b) Posztó és szövet többnyire Cseh- és Morvaországból (Brünn) kerülnek ide, de meglehetős szép forgalomnak örvend a paracsini (szerb) posztógyár is. Magyar gyártmánynyal ez idő szerint nem lehet üzletet csinálni. c) Vászon. Ausztriából, Franczia-, Olasz-és Németországból hozatik. Egy pár kísérlet kitűnő éjszakmagyar vászongyártmányainknak itt piaczot nyerni sikertelen maradt, minthogy áraink túlságos magasaknak bizonyultak: a katonaság számára szükségelt 150.000 méter „American"-ra hirdetve volt szállítást egy elzászi gyár nyerte el. d) Fonalak Angol- Franczia- Németországból és Ausztriából hozatnak. A katonaság számára mondhatni kizárólag angol fonal vétetik, mely egyáltalán dominálja a p iaczot. e) Arany és ezüst fonatokban Bajorország monopolizálja a piaczot, honnan a kelendő fajták végtelen jutányos árak mellett szállíttatnak. A fémtarlalom lehet 200 /100 0 -ig, vagy pedig valódinak kell lenni a fonatnak, középfajok bevitele Szerbiába tilos.
