Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 11. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, junius hő 11-én. 22. szám. Üzleti tudósítás Belgrádból. — A Keresfeedeimi Muzeum belgrádi képviselőjétől. — IX.*) Sör. Szerbiában meglehetősen sok külföldi sör fogyasztatik s egyátalán terjed a sörivás, csakhogy ebből hazai sörgyárainknak semmi hasznuk, mert a fogyasztás az utolsó két év leforgása alatt a magyar sörtől elfordult s különös előszeretettel a bajor sörre vetette magát. Nemrég itt egy nagy forgalomnak örvendő, jól berendezett pilzeni sörcsarnok létesült, azonfelül pedig a bajor sör is folyton tért hódított magának (két elsőrangú helyiségben) ennélfogva a forgalom oly csekély lett, hogy a sörraktár fentartása jövedelemmel immár nem járhatott. Ami ezen üzlet jövőjét illeti, bizonyos, hogy a külföldi sörfajok fogyasztása csökkenni fog, minthogy sörre igen magas adó vettetett ki, és az árakkal oly mértékben keilend felmenni, hogy ez az erős fogyasztást jóformán kizárja. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy az itt lélező két sörgyár mind jobb és jobb minőségű sört állit elő ugy, hogy az általuk jelenleg produkált sört már igen jó minőségűnek kell elismernünk. Belgrádon kivül az ország belsejében még Sabaczban, Jagodinában, Alexinaczban és Nisben léteznek ez idő szerint sörgyárak. X. Ásványvizek. A szorosan vett gyógyvizeken kivül a külföldi ásványvizek közül, csakis a giesshübli savanyúvíznek van ez országban kelendősége, és abból évente körülbelül tizenkét waggonnal fogyasztanak. Minden oly irányú törekvés, hogy a giesshübli kiszorittassék, dugába dült, minthogy a közönség, ha nem iszik giesshüblit, ugy belföldi savanyuvizet fogyaszt inkább, semhogy más külföldi savanyuvizhez fordulna. Ez külömben nagyon természetes, mert a szerb savanyuvizek igen bő szénsavtartalmukon kivül egyébként is kitűnő minőségűek ; ha már most hozzáveszszük a csekély szállítási dij okozta olcsóságukat, ugy be kell látnunk, hogy a szerb vizek hazájukban idő multán teljesen uralni fogják a helyzetet. XI. Szesz, Cognac és Likör. I. Szesz. Szerbia mult évi rossz szilvatermése folytán a lefolyt évben szeszben erős behozatal volt, folyton emelkedő irányzattal. Szerbiában előszeretettel fogyasztják az egyszer égetett 10 — 12° *raki»-t, melynek előállítási mennyisége merőben a szilvatermeléstől függ. *) Lásd a «Kereskedelmi Közlemények» 20. és 21. számait. Minthogy pedig a lefolyt évben, mint már emlitém, Szerbiának rossz szilvatermése volt, másrészt pedig a külföldi kereslet mindinkább fokozódott, s az árak hallatlan magasságra emelkedtek, ennélfogva a szerb termelőkre nézve sokkal előnyösebb volt a szilvát aszalt állapotban kivitelre eladni, mitsem azt pálinkafőzésre felhasználni. A lefolyt év elején csak ügygyel-bajjal lehetett eladni 100 kg. 95° szeszt franko hordó, franko Belgrád, később midőn a kereslet fokozódott és a tengeri ára Magyarországban tetemesen emelkedett, erős forgalom fejlődött, folyton emelkedő árak mellett, melyek ugrásokban 22 és később 24 forintig mentek. Ezen ár megmaradt az év végéig, valamivel gyengébb kereslet mellett is. A szesz Szerbiába többnyire fél es egész hordókban ! (körülbelül 350, illetve 650 kg. súlyban) szállitattik, minthogy az többnyire, a nagy kereskedelmet kikerülve, egyenesen a fogyasztó vagy a kiskereskedő kezébe jut, azonfelül pedig Szerbiában hordóhiány van. Tartányokban (Caisson) aránylag igen kevés adatott el. Az eladás részben készpénzre, de legnagyobbrészt 4 havi váltó mellett történik, mely váltók folyósítása és lebonyolítása a kedvező konjunktura folytán, nehézségek nélkül, egész simán történt. Gyárosainknak melegen ajánljuk, hogy jobb hordókat használjanak kivitelnél, minthogy a szesz tudvalevőleg igen könnyen vészit a súlyából, s ennélfogva kellemetlenségekre bőven szolgáltat okokat. Főkép Szerbia részére áll ez, minthogy itt a fuvarlevél szerinti suly vétetik a megadózás alapjául, mely nem | kevesebb mint 50 frank regale és 30 frank fogyasztási adót | tesz ki 100 kg-onkint. A fogyasztási adó behozatala, melyről már volt szó a «Kereskedelmi Közlemények» 14. számában, ezen czikk forgalmát egy időre igen kedvezőtlenül fogja befolyásolni. II. Cognac. A cognac fogyasztása Szerbiában folyton növekedik, s azzal annak előállítása is magában az országban. Az itt előállított áru kizárólag szesz- és cognacessenciából készülvén, igen gyarló minőségű ; minthogy azonban igen olcsó, mégis meglehetős fogyasztásnak öivend. Magyarorszagból is csak igen olcsó áru jön forgalomba, mely minőségileg jóval felette áll az itteni gyártmánynak. Legjobb forgalomnak örvend a magyar cognac azon fajtája, mely 12 darab 0'7 literes palaczkokkal és 12 pohárkával franko Belgrád 25 frankkal fizetettik. Finomabb minőségek Francziaországból jönnek, de igen korlátolt mennyiségben. III. Likör. A behozatal igen csekély, minthogy a fogyasztott. áru túlnyomó része belföldön készíttetik. Jobb minőségek, igen csekély, alig szóba jövő mennyiségben külföldről jönnek.