Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 62 — A leskováczi (Szerbia) kerületi irodában folyó évi junius hó 8. és 9-én (uj szám) egy gymnásium építése iránt ; előirányzott költség 151,646 frank, bánatpénz 15,000 frank. A terv és a feltételek a nevezett irodában megtekinthetők. (458. sz.) Uzsicai kerület (Szerbia) főnökségénél május 30., (junius ll-én) reáliskola építése iránt; előirányzott költség 215,549 frank. (S. N. 97.) Szerb közmunkaminiszteriumhoz május 20-án (junius 1-én) a belgrádi sóraktár épitése iránt; előirányzott költség 78,734 frank ; bánatpénz 11,800 frank ; (S. N. 104.) Román közmunkanuniszteriumnál junius 12- 24-én egy 408 méternyi töltés épitése a galatzi kikötőben ; előirányzott összeg 371,755 fr. (M. O. 18.) A bukaresti erődépitési igazgatósághoz május 27, (junius 8.) 1200 tonna hydraulíkus mész szállítása iránt. (M. 0. 18.) Román közmunkaminiszteriumndl jan. 18- 30-án a brailai kikötő C) szakaszának kikövezése iránt; előirányzott költség 900,926 frank. (M. O. 20.) Szófia város hatóságához a város csatornázási tervének kidolgozása iránt. A terv befejezésére nyolcz havi idő van megadva. A hatósághoz beérkezendő tervek 1891. deczember 16—28-ig d. u. 3 órakor fognak felbontatni. Később érkező tervek nem véte'tnek figyelembe. 3 dij van kitűzve : az 1. dij 10,000 fr,. a 2. dij 7000 fr. és a 3. dij 5000 frank. Előny adatik az úgynevezett „tout á l'égout" elv szerint kidolgozott tervnek, mely lehetővé teszi az összes vizek levezetését. A tervezet magában kell, hogy foglalja a csatornahálózatot (1 : 5000), valamint a rendszert feltüntető terveket (1: 2000); a csatornák hossz-és keresztszelvényeit és elágazásait feltüntető részletes terveket, a géprendszert és a részletes költségelőirányzatot. A cs. és királyi főkonzulátus által beküldött programm felsorolja a város mindazon részletes terveit és térképeit, melyeket a pályázók a hatóságnál megtekinhetnek, a meteorológiai intézet által közölt adatokat és a város földtani és hydrographiai viszonyaira vonatkozó legfontosabb adatokat. Szófia városának jelenleg 37,000 lakosa van, de a terv kidolgozásánál egy 887 hektárra terjedő, 100,000 lakosú várost kell szem előtt tartani. (451. sz.) Kiállítások. Az agyag-, czement-. aszfalt- és köipari^kiállitás iránt a kereskedelmi miniszter ur ugy intézkedett, hogy az két időszakban lesz nyitva ; az első véget ér junius hó 30-án, a második időszak pedig tart augusztus 15-étől szeptember végéig. A második időszakban pótolni fogják a kiállított árukat'és résztvehetnek azok az iparosok is, kik a kiállitás megnyitásától elkéltek. Julius hóban és augusztus első felében a kiállitás zárva marad. F. hó 23-ától 28-:g 13.560 látogató volt. A temesvári kiállításra elfogadott tárgyak 1891. junius 10. és 20-ika közt küldendők be. A kiállitás megnyílik julius 19-én és tart szeptember 30-ig. Szegedi fabutor-iparkiállitás, megnyitás julius 5-én, bezárás aug. 15-én. A tárgyak julius 1-étől 4-ig küldendők be. Vegyes közlemények. Egy belgrád-nisi ügynök. Belgrádból azt az értesítést veszszük, hogy egy ügynök, aki eddig Nisben működött és ott ismételten csalás miatti feljelentésekre adott okot, Belgrádba tette át lakhelyét és alkalmasint onnét fog majd ajánlatokat tenni a hazai ezekeknek. A Czég nevét az érdeklődök megtudhatják a Tudakozó Irodában. (454:.) iapáni czégek. A párisi «Moniteur Officiel du Commerce» május 21-iki (412. száma) közli azon nagyobb kiviteli és beviteli czégek neveit, melyek 1891. január 1-én Yokohama, Tokio, Kobé (Hiogo) és Nagasaki városokban fennállottak. A jegyzék megnevezi az í lető cz ígek európai levelezőit és részletesen felsorolja a czikkeket, melyeket az illető czégek behoznak vagy kivisznek. A jegyzék a Tudakozó Irodában megtekinthető. Franczia közraktárak. A párisi «Moniteur Officiel du Commerce» 1891. április 23-iki száma közölte a közraktárak tárgyában jelenleg érvényben levő franczia törvényeket. Ugyanezen lap május 21-iki sz. közli a Francziaországban fennálló 140 közraktár teljes jegyzékét. Vas és aczél a cs. és kir. hadtengerészet hajói számára. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium kiadta a szabályzatot, mely a cs. és kir. hadtengerészet hajóihoz használt vas- és aczál átvételénél követendő szabályokat tartalmazza és részletezi: 1. a legjobb és közönséges vas, 2. a szivós aczél, 3. a merev aczél, 4. a szegecsaczél, 5. aczélból kovácsolt darabok, 6. aczélöntvények méreteinél, megvizsgálásánál és kipróbálásánál irányadó szabályokat. Miután a hazai vasipar abban a helyzetben van, hogy ezen szükségleti czikkre nézve mint versenyző léphet fel és igy iparosainkra nézve hasznos lehet tudomást szerezni ezen szabályzatról, a kereskelelmi miniszter ur intézkedett, hogy ezen szabályzat egy példányát a Kereskedelmi Muzeum tudakozó irodájában az érdekelt iparosok megolvashassák. (464. sz.) Csődeset Szófiában. A szófiai cs. és kir. főkonzulátus értesítése szerint Peretz Salamon gyarmatárukereskedőt, a kiről már jelentettük, hogy fizetéseit beszüntette, a bíróság vagyonbukottnak nyilvánította. Csődbiztos dr. Perussiadis G. biró, tömeggondnokok Dr. Markof ésdr. Michailov szófiai ügyvédek. Hazai czégek, melyeknek a csődnél követeléseik volnának, ezeket a cs. és k. fő?onsulatus ügyvédjénél, Athanassov Iván ügyvédnél jelenthetik be. (463. sz ) A keleti országok tanulmányozása. A belga kormány lendülelet óhajtván adni a belga kereskedelemnek a keleti országokban, elhatározta, hogy a nyár folyamán kereskedelmi szempontból behatóan tanulmányoztatja a keleti országokat. A brüssze'i Kereskedelmi Muzeum közlönye (49. sz.) szerint a programm a következő: Borchgrave konstantinápolyi követ tanulmányozza Montenegrót és Albániát; Donner szaloniki főkonzul Ruméliát, Kelet-Albániát és Thrac/.iát; Hoorickx bakaresti követ Romániát}; Errembault de Dudzeele gróf belgrádi követ Szerbiát ; Pety de Thozée, szófiai főkonzul Bulgáriát; Duckerts budapesti főkonzul Boszniát, Herczegovinát és Dalmátországot. Görögország átkutatása iránt később fog a kormány intézkedni. A stuttgarti mintaraktárról az Allgemeine Ztg. (146. sz.) a következőket közli : A május 27-én tartott közgyűlés elé terjesztett jelentésből kitűnik, hogy az intézmény forgalmában az összegek eddigi folytonos növekedését pangás váltotta fel. Minden erőfeszítés hasztalan volt, a megrendelések száma és azok összmennyisége egyaránt csökkent. Ezt a McKin'ey-bill és az argentinjai válság okozták. Az argentiniai piacz vásárlási képessége teljesen megbénulván, a kiviteli mintaraktár az angol gyarmatokra fordította figyelmét és ott egészen jó eredményeket ért el. A vevők száma volt: 1887-ben 196, 1888-ban 251, 1889-ben 235, 1890-ben 205. A német-franczia határon újból szigorított útlevél-kényszer a Párisban időző tengerentúli vevőket visszatartotta attól, hogy fölkeressék a délnémet piaezokat. Megrendelés érkezett: 1887-ben 1405, 1888-ban 1649,1889-ben 1712 és 1890-ben 1571. Külföldi képviselője 12 volt az intézetnek. Legjobb eredményeket mutattak fel a görögországi képviselők. Uj összeköttetések létesítése és az erőteljesebb propaganda folytán az üzlet a folyó évben lényegesen javult és remélik, hogy az 1891-iki év jó eredményeket fog adni. Az uj franczia vámtarifa. A Kereskedelmi Közlemények 15. számúban jeleztük már a franczia vámtarifa-ügyi bizottság első részletes jelentéseit. A franczia hivatalos lap 99—127. számaiban közölte a vámtarifa összes csoportjaira vonatkozó jelentéseket, melyek igen behatóan fejtegetik minden egye? árucsoport termelési és kereskedelmi viszonyait, a régi és az ezentuli vámtételek befolyását ezen viszonyokra és tömérdek táblázattal illusztrálják Francziaország őstermelési és ipari viszonyait. Különösen felhívjuk az érdeklett körök figyelmét a következő igen beható jelentésekre: élő állatok és friss vagy sózott hus (100. és 101. sz.), nyersbőrök (103. sz.), len, kender és jute (112. sz.\ selyem (113. sz.), vegyészeti czikkek (114. sz.), zsiradékok (116. sz.), szeszes italok és friss szőlő (117. sz.), gyümölcs és olajmagvak (120. sz.), liszt (123. sz.), agyag (123. sz.), üveg (124. sz.), kikészített bőrök (124. sz.), komló, korpa (126. sz.), cellulose (127. sz.). E jelentésben sok olyan, különben nehezen megszerezhető adat van összehordva, a melyeknek ismerete terményeink értékesítése és az őstermelés fejlesztése tekintetében igen hasznos lehet. A franczia hivatalos lap kimerítő tudósításokat közöl továbbá a kamara vámügyi vitáiról, a melyek folyamában egyes szónokok igen nyomós érvekkel czáfolták a védvámos irányú bizottság adatait és javaslatait. Budapest, Légrády testvérek.