Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)
1891-06-28 / 54. szám
Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 11. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, junius hő 3-án. 21. szám. Üzleti tudósítás Belgrádból. — A Kereskedelmi Muzeum belgrádi képviselőjétől. — III. Gazdasági gépek. Szerbiában a földmivelés a fejlődésnek még oly alacsony fokán van, hogy még el fog telni jókora idő, mig csak a legegyszerűbb szerkezetű gazdasági gépek is féligmeddig ismeretesek lesznek. Ezen állitás legjobb bizonyítékául az a körülmény szolgálhat, hogy Szerbia szántóföldjének 2 /3 részét még mai nap is faekével mivelik. •Ezen oknál fogva sokat fái adózik a szerb kormány által alakított «Szerb gazdasági egyesület» azon, hogy a gazdasági gépeket mentül szélesebb körökben ismertesse s azok terjesztése körül már tényleg némi érdemeket is szerzett magának, a mennyiben az egylet ilyen gépeket megvesz és azokat gazdáknak és földmivelőknek átengedi használatra. (Az egylet a leginkább használt, vetőmagnemeket is raktáron tartja.) A muzeum képviselősége a legkelendőbb gépek egy választékát bírja, a nagyobb vaskereskedök pedig ennek"előtte készletben tartottak gazdasági gépeket, mi azonban ujabb időben szünőfélben van, még pedig az alább felhozott okoknál fogva, mely okok a képviselőségre majdnem lehetetlenné teszik az ezen czikkben való üzletet. A szerb gazdasági egylet ugyanis külföldről hozatott gépeit önköltségi árban adja tovább, a mi annyit jelent, hogy gépeit körülbelül 20%-al olcsóbban adhatja minden más közvetítőnél, miután abban a kiváltságban részesül, hogy az általa hozatott gépek után nem fizetnek se vámot (8%), se forgalmi adót (obrt, kb. 7%), se egyéb illetékeket, mi mellett kiemelendő még azon körülmény is, hogy az egylet a gyáraktól .élvezett árengedményt is átengedi vevőinek. Ily módon az egész üzlet gazdasági gépekkel a gazd. egylet kezeiben összepontosít!. mert nincs módjában senkinek vele versenyezhetni. Eltekintve már most attól, hogy nem az nevezhető egészséges állapotnak, ha az ország egyik legfontosabb szükségleti czikke, a szabad forgalomból kivonatván, egyedárusittatik, a leirt eljárás által gyáraink érdekei is csorbittatnak, minthogy az egylet csak egynéhány gyárral áll öszeköttetésben — azoknak mintegy képviselőjeként szerepel — és kizárja a többi gyárakat a versenyből. Legkelendőbbeknek mutatkoztak eddigelé ekék, triőrök, tengeri morzsolok és tisztitómalmok. Az ekék közül legjobban van bevezetve a Romeiserféle eke (7.50—9.00 frt árban) és a brassói bánya- és kohótársulat ekéje, mig a jobb és drágább fajták kizárólag a gazd. egylet közvetítése mellett kerülnek forgalomba. Tríőrök Magyarországból, Ausztriából és Németországból (Köln) hozatnak. Ezen czikk ennekelőtte majdnem minden vaskereskedőnél volt található, a fenti okoknál fogva ez azonban már megszűnt. Ugyanez áll a jobbfajta tengerimorzsolókról is (kézi erőre berendezve), mig ellenben a jól bevezetett, úgynevezett kis Excelsiormorzsoló még jelenleg is a legtöbb vaskereskedőnél kapható. E czikkben a képviselőség eddig meglehetős forgalmat mutathat fel, mindazonáltal tény, hogy az üzlet legnagyobb részét bécsi gyárak csinálják, mivel a magyar morzsoló minőségileg jobb és nehezebb ugyan, de 2'25 frtjával adatik, mig Bécs ilyeneket 1"45 frtjával ad el. A jobbfajta tisztitómalmok ugyancsak az egylet utján jönnek forgalomba, a gyengébb minőségű pedig részint Délmagyarországból jön, részint az ország belsejében készül. Szecskavágók és darálók most kezdenek terjedni, mig répavágók, vasboronák és vetőgépek kevésbé ismeretesek. Kisebb, 2—4 állaterővel hajtandó cséplőgépek mindinkább használatba jönnek, mig gőzcséplő-gépgarniturák ezideig még ritkák. Raktáron tart gazdasági gépeket a gazd. egyleten kivül még a kereskedelmi muzeum képviselősége és egy itteni vaskereskedő. IV. Üveg, porczellán és köedényipar. 1. Ü v e g. Üvegárukat illetőleg Szerbiában Ausztria versenyével találkozunk, melynek kitűnő minőségű csehországi gyártmányait hazai gyártmányainkkal csak lépésről-lépésre haladva ügygyel-bajjal lehet kiszorítani. I 1. Fujt üveg nemekben a piaczot már egészen meghódítottuk, elannyira, hogy még a jagodinai szerb gyár ! sem bírja már a versenyt délmagyarországi gyártmányainkkal szemben sikeresen megállani. 2. Lámpahengereket Magyarország, Németj ország és a szerb Jagodina-gyár szállítanak. A német áru jó minőségű 10 krral olcsóbb 100 darabonként, mint a magyar, de némi erőlködéssel mégis csak Magyarország fogja ezen üzlet legnagyobb részét elnyerhetni. 3. Köszörült üveg ezidőszerint még jól bevezetett í csehországi gyárak által szállíttatik, minthogy azonban a magyar gyártmány mind jobb és jobb minőségben állitta: tik elő, alapos a kilátás arra, hogy e téren a cseh gyárt; mányokat teljesen ki fogja szorítani. 4. Sajtolt üvegre nézve ugyanez áll ; csakhogy itt több időbe fog kerülni, minthogy gyáraink még nem birnak az itt kelendő poharak idommintáival s igy azokat nem is állítják ez idő szerint elő. 5. Táblaüveg ennekelőtte kizárólag Csehországból, Belgiumból és Angliából hozatott; iparunk fellendülésének köszönhető első sorban, hogy hazai 1 /2 m hn-es kékjelü üvegfajunk a cseh gyártmánynak nem áll mögötte, — de van némi érdeme abban a muzeum kirendeltségének is, melynek közbenjárásával fedeztetik a szükségletnek számot
