Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

76 — nyebb kantáikkal, korsóikkal, fazekaikkal, tálaikkal és több más edényeikkel: a hódmező-vásárhelyi tálasokat tányérok-és tálakkal (kár. hogy a jobb minőségű fehér edényesekből nem állított ki senki): a szentesi korsósokat, kik különlegességet képező fekete, fényes mázos korsóikkal szépen állítottak ki: egy mező-turi edényesnek szép alakú és ritka szép kivitelű korsóit és más edényeit, Csáva kis község : (Sopronmegyében) házi iparosai egy egész gyűjteményét állították ki igen szép s a komoly haladás jelét mutató különféle edényeiknek, melyeket különös figyelmébe ajánlhatunk minden ügybarátnak és ipar pártolónak. Szintén igen szépek Barca-Ujfalu (Brassómegyében) házi iparosainak edénykiállitása, melyek közt karczmunkákat is találunk. Figyelemreméltók az ungvári és aradi kancsók, a tordai korsók, a nagy-enyedi, maros-vásárhelyi és szamos-ujvári vázák, a székely-udvarhelyi és görgény-szent-imrei edények. A viskii (Marmarosmegye) edény Ízléses kiállítással bír ugyan, de az edény maga vastag és nehéz. Várpalota és Tata is szép edényt állítottak ki, s az apátfalvi és körmöczbányai tűzálló agyagból készített kőedény, különösen pedig az utóbbinak barna mázos edénye, szintén dicséretet érdemel slb. A harmadik vagyis külföldi osztály vegyes érzelmeket kelt bennünk, melyeket felkölt egyrészt a vágy, vajha mi is bírhatnánk az itt hivalgólioz hasonló iparral, másrészt pedig az öröm, melyet mindenki, aki a szép iránti érzékkel bir, annak látásán érez. Kőből s agyagból itt olyan terembe és nyilvános helyekre való diszalakokat látunk, minőket az ipar-müvészet szokott előállítani, azok kelendőségére számítva. De látunk itt közönséges házi használatra szánt kőagyagedényt is, a minővel bennünket az idegen, különösen pedig bunzlaui, znaimi, budweisi és cilli-i osztrák ipar eláraszt, mivel hasonló nálunk alig és csak kevés helyen készül. Van itt továbbá a gyáriparnál s az építkezésnél alkalmazható barnamázos mindenféle alakú és nagyságú cső. göreb, fazék stb. agyagedény, mely csoport különösen a szakembereket fogja érdekelni. Több keleti kiállítója is van ez osztálynak, kiknek mindenféle furcsábbnál-furcsább csecsebecséi vannak s a melyek ki-értésbe vihetnék Harpagont is, hát még a budapesti hölgyvilágot.! Az első mellék-osztályban földtani intézetünk gazdag és nagy agyag- és kőzet-gyüjteménye van tudományos sorrendben felállítva. Ez a gyűjtemény alaposan megczáfolja a sokat hangoztatott és még többek által utánmondott azon állítást, mintha mi nem tudnók, hogy hol találhatók nálunk az ipari czélokra való nyers-anyagok és kőzetek. Igenis tudjuk, csak azok nem ismerik, a kiket illetné, mert vagy nem olvasnak szakmunkákat, vagy pedig ama kifogással akarják takarni élhetetlenségüket, hogy tudósaink nem kutattak volna eleget. Pedig a m. kir. földtani intézet nemcsak szívesen ad felvilágosítást mindenkinek, aki hozzá fordul, hanem a beküldött agyag- vagy kőmintákat saját vegyműhelyében ingyen megvizsgáltatja, illetve vegyelemezteti. Ezen osztályban több nyersagyag-, kőzet- és fóldfestékanyag-kiállitón kívül találunk még néhány kiállítót, kik félkészitményeket. u. m. trachyt-, granitkopzka- és szegély-köveket útburkolásra, valamint kőtörmeléket útépítésre s egyéb durván faragott használati kőárukat állítottak ki. Végre a második vagyis utolsó teremben van számos vidéki téglagyáros s agyagáru-készitő kiállítása, hol közönséges és tűzálló, egyszerű, valamint külön czélokra készített, minden alakú és többféle nagyságú téglák, házfedő-cserepek, alagcsövek, épületdiszitési munkák terracottáböl stb. vannak kiállítva. Különös említést érdemelnek Fazekas'-Zsaluzsány és Tamásfalva (mindkettő Gömörmegyében) kisközségek kiállítói, kik nemcsak többféle tűzálló téglát, hanem igen díszes terracotta-tárgvakat is állítottak ki. Végre még különös említést érdemel a máriavölgyi palabánva Pozsony mellett, mely e szakmában egyedül állított ki. Ezzel befejeztük volna rövid ismertetésünket a budapesti kereskedelmi muzeum városligeti iparcsarnokában levő agyag-, kő-, cement- és aszfalt-, anyag- és ipari kiállításáról, mely időleges kiállítás a második a maga nemében, mely e területen rendeztetett. Ezen itt nagy kiterjedésben és körültekintéssel rendezett kiállítás van hivatva nemcsak a benne képviselt iparosok jelene, hanem azok jövője felett is határozni, amennyiben feltehető, hogy komoly emberek, mint a milyenek a saját keresetük és igyekezetük után élő iparosok, nemcsak a puszta látványosság czéljából állítottak ki, hanem azért is, mert az abból levonható következtetéseket — még elég jókor — hasznukra akarják fordítani. Maga a kiállítás még legelőrehaladottabb iparosainknak is bő anyagot nyújt, amely felett gondolkodni lehet és csak saját érdekükben cselekszenek, ha megragadják ez alkalmat ugy az egyéni ismeretek fejlesztésére, valamint arra is, hogy érdekeiknek megóvása végett szövetkezetekbe egyesülnek. A magyar közönség pedig, mely a saját előretörekvő iparosait sohasem hagyta el, b'zonyára örvendeni fog minden újításnak e téren és pártolását azoktól nem fogja megvonni ezután sem, akik arra érdemesek és méltóak. A benyomás, melyet az összeállítás gyakorol, csak emelni fogja több kiállítónk gazdag és fényes kiállítását. És hogy mentül kedvezőbb és sikeresebb legyen a benyomás és hogy tartósabb nyomokat is hagyjon maga mögött a kiállítás, a budapesti kereskedelmi muzeum, a kiállítókról és kiállított tárgyaikról, katalógust készül kiadni, mely a megnyitás után két-három hét múlva meg is fog jelenni és a kiállított tárgyak megnevezésén kívül bevezető tanulmányt fog tartalmazni, ahol ismertetve lesz a hazai agyag-, ezement-, aszfalt- és kőipar jelen állása. Vámügy és statisztika. Stearin és stearingyertyák készítéséhez való nyersanyagok vámmentes bevitele. Görögországnak folyó évi 16/28. márcziusról keltezett törvénye a következő intézkedéseket tartalmazza: 1. cz. Marhazsir és kénsav stearin- és stearingyertya-gvárak számára, (ha ezen gyárak szavatolnak, hogy az tisztán csak stearin és stearingyertya készítéséhez fog használtatni), a külföldről vagy átmeneti raktárakból egészen vámmentesen és minden egyéb községi illeték stbtől menten hozható be. 2. cz. A marhazsir és kénsav évi behozatalának mennyiségét, külön minden gyáros részére, a gyár munka- és termelési erejéhez képest, egy bizottság fogja megállapítani, melynek tagjai a várnigazgató, a békebiró s egy kiküldött. E bizottság, az illetékes vámigazgató kezdeményezésébe, az engedélyezett mennyiséget korlátolhatja, ha meg van győződve, hogy az illető gyáripari készítmény fogyasztása kisebb lett. vagy a jogot is megvonhatja, ha meggyőződött arról, hogy az illető gyár termelése által az ily kedvezmény megadása igazolva nincs. A bizottság határozata ellen felebbezni lehet a pénzügyminiszterhez, akinek végzése ellen azonban további felebbezésnek helye nincs. 3. cz. Ötven oka stearin vagy stearingyertya kivitelnél a gyárosnak az állami s egyéb városi vám s illeték stb. 100 oka marhazsir és nyolez oka kénsav (66 százalékos) behozatala u'án elengedtetnek. 4. cz. A gyáros köteles az illetékes vámigazgatónak átnyújtandó nyilatkozatában vagy ajánlatában megjelölni azon kiviteli terményt, melyet az átvett nyersanyagból készíteni akar, valamint szavatosságot vállalni az utolsó hat hónapban a kivitel utján értékesithető stearin és stearingyertya mennyiségéről, ennek meg nem történte esetében pedig igazolni azt, hogy a behozatalt terhelő összes adók lefizettettek. 5. cz. A 2. cz. -szerint alakított bhottság a vámigazgató felhívására egy nappal a biztosított határidő lejárata után az illető gyárban megjelenik s az általa készítendő megokolt nyilatkozatban megállapítja, hogy mennyire lett a gyár által átvett marhazsir és kénsav a kivitel számára előállított stearin és stearingyertyánál felhasználva és pedig teszi ezt: 1-ször a vámhivatalok által nyújtott hivatalos iratok alapján, a melyekből kitűnik a behozott nyersanyag s a kivitt készítmény mennyisége és minősége és I 2-szor a gyár könyvei és iratai alapján, amelyekből kiderül, hogy a