Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 11. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, április hó 12-én. 13. szám. Budapesti Kereskedelmi Hlazeum. A hazai termékek állandó biállitása (a városligeti iparcsarnokban) nyitva van minden nap délelőtt 9 tol 12-ig és délután 3-tól 6 ig. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája (Akadémiautcza 12.) nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u.3—6-ig. Felvilágosítások rendesen csak írásban adatnak. (Telefonszám 865.) Vámügy és statisztika. Az osztrák-magyar vámterület külforgalmi statisztikája. Az 1867. XII. t.-cz. alapján hazánk a monarchia túlsó részével egy közös vámterületet képezvén, ennek az 1889-ik évi külforgalmáról az «Oesterreichische Statistik» czimü mű XXVI. kötetének most megjelent 2. és 3. füzete ad kimerítő felvilágosítást. Behozatalunk és kivitelünk főbb számai az előttünk fekvő kimutatások szerint az utolsó öt évben a következők voltak : Behozatal Kivitel Millió osztr. ért. forintokban 1885-be n 570-23 680'81 1886-ban 549 - 8 1 700 4 3 1887-be n 579 42 677 86 1888-ba n 560 -22 741-00 1889-be n 615-4 774 93 Ugy a behozatalunk, de még inkább a kivitelünk az előre bocsátott számok szerint — bizonyságául annak, hogy ugy a termelés, mint a kereskedelem, mind az emelkedő jóllét jele, folytonos haladásban és fejlődésben vannak, — évről-évre nevezetes emelkedést mutatnak és sohasem voltak oly nagyok, mint az itt utolsónak kimutatott 1889-ik évben. A vámterület itt kimutatott külforgalmának főösszegeiben azonban nemcsak az áruk, hanem a nemes fémek forgalma is bennfoglaltat ik. melyek azonban a csere tárgyát nem képezvén, itt mindenekelőtt levonandók, miáltal a tulajdonképeni áruforgalmunk tiszta képét nyerjük s évenkénti változásait észlelhetjük. Volt pedig nemes fémforgalmunk az utolsó öt évben a következő : Behozatal Kivitel Millió osztr. ért. forintokban 1885-be n 12-28 8-28 1886-ban 10-58 1-80 1887-be n 10*85 4 "93 1888-ba n 27-15 1220 1889-be n 26 18 8-75 Áttérve vámterületünk néhány főbb, minket is közelebbről érdeklő csoportjára, ezekből a behozatal az utolsó öt évben a következő volt: r. . , . 1886-ben 1886-ban 1887-ben 1888-ban 1889-ben Csoport-megnevezes Mim6 Q82tr M rorintokt)M 1. Kávé 26 08 31-17 32 97 32 76 35"76 2. Nyersdohány 15-70 16-08 18*50 15-07 14-76 3. Dohányára 17-22 16 70 16 65 14-06 11-18 4. Kőszén 11-73 13-00 5. Ásványoiaj 9-45 7 36 6. Selyem és selyemáruk . . 6 24 5 37 7. Bőr és bőráruk . . 8. Vas és vasáruk 9. Gépek, készülékek s ezek részei .... 10. Műszerek, órák és apró-áruk 11. Vegyészeti segédanyagok . 6 00 12. Vegyészeti áruk .... 5-80 16-55 16-22 10-12 8-88 11-85 9-67' 12-74 11-86 5-65 5-91 13-64 5-62 5-61 16 64 8-44 11-18 12-30 5-43 6-42 15 5' 6 15 9, Ilii' 5 5-43 60 57 23 55 16-43 6-74 6-53 15-60 11-78 20 20-86 62 11-75 70 6-04 61 5-76 E számok mélyebb bepillantást engednek monarchiánk különböző termelési és kereskedelmi viszonyaiba, melyek közül néhányat itt röviden érinteni akarunk. A kávé behozatalának nagybani emelkedéséből nemcsak fogyasztási képességünk és jóllétünk fokozására következtethetünk, hanem arra is, hogy az 1882-ben 24 frtról 40 frtra történt vámemelés e czikk behozatalának hátrá\ nyára nem volt. mert ennek daczára behozatalunk ebből ez ilt utolsónak kimutatott 1889-ik évben több mint 9 '/s

millió forinttal múlja felül az öt év előtti állapotot, vagyis az i 1885-iki behozatalt, s igy a történt vámemelés már rég feledve van. A nyers d o h á n y, de még inkább a dohányáruk behozatalának tetemes csökkenéséből nemcsak a fogyasztó közönségünk bölcs mérsékletére következtethetünk, hanem arra is, hogy dohány-gyártmányaink minőség tekintetében most kilűnőek, noha azelőtt is hasonlithatlanul jobbak voltak, mint p. o. a franczia termékek. Kőszénbehozatalunk is nagyban emelkedett, de ebből nem annyira az ipar, mert hisz az többnyire a csekélyebb minőségű barnaszént használja tüzelő anyagul, mint inkább a gázfejlesztés és gázhasználat nagybani emelkedésére következtethetünk, valamint arra is, hogy ezen igen nagy kincset képviselő ásványtermény használata mint tüzelő anyag a háztartásokban is mind jobban és jobban terjed. Igen örvendetesnek kell még a jelen viszonyaink közt tekinteni nagy behozatalunk folytonos emelkedését gépek, készülékek s ezek részeiből, melyek mezőgazdaságunk és iparunk emelésére és fejlesztésére mutatnak. Ugyanezen okból nagyobb behozatalunkat a vas és vasárukból is csak helyeselhetjük. Bőriparunk elégtelenségére engednek következtetni azon nagy értékek, melyek évenként ugy a kikészített bőrök, valamint az ezekből készített árukért a monarchiából a külföldre vándorolnak. Hasonlókép vagyunk a vegyészeti segédanyagokkal s a vegyészeti árukkal is, melyek nagybani behozatala évről-évre — csekély változatossággal — majdnem ugyanaz marad, s a melyek szintén ezen iparok ki nem elégitő állapotára vallanak monarchiánkban. A behozatallal kapcsolatban közli forrásunk az osztrák-magvar vámterület vámbevételeit, melyek az