Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 11. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, márczius hó 26-án. 11. szám. Budapesti Kereskedelmi Bfazeum. A hazai termékek állandó kiállitása (a városligeti iparcsarnokban) nyitva van minden nap délelőtt 9 órától d. u 2 óráig. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája (Akadémíautcza 12.) nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u.3—6-ig. Felvilágosítások rendesen csak írásban adatnak. j Hírlapok és folyóiratok. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodájának olvasótermében található: 24 magyarországi hírlap, 1 horvátországi, 9 ausztriai, 2 boszniai, 4 németországi. 13 francziaországi, 4 belgiumi, 2 olaszországi, 2 angolországi, 5 romániai, 7 szerbiai, 4 bolgár. 5 törökországi, 3 oroszországi, I amerikai és 1 egyptomi (franczia). 87 hirlap és folyóirat. Vámkedvezmény az agyagipari kiállítás részére. A m. kir. pénzügyminiszter (1891. évi 12,905. sz. a.) a Budapesten f. évben rendezendő és vásárral összekötött időleges agyag-, ezement-, aszfalt- és kőiparkiállitásra külföldről érkező gépek, szerszámok és segédeszközök, valamint, az országban még eddig elő nem állított kész iparczikkek részére, az isméti kivitel feltétele alatt, az ideiglenes vámmentességet I engedélyezte. A bécsi cs. kir. kereskedelmi muzeum által kiadott «Zoll-Compass» Il-ik évfolyamára, ezen kiváló gonddal szerkesztett, gyüjtő-műre újból felhívjuk kiállítóink figyelmét. E mü, melv a kivitelünkre nézve fontossággal biró államok érvényben lévő vámtarifáinak teljes gyűjteményét foglalja magában, egyszersmind az illető államok vámtörvényhozásának és vámigazgatásának mindazon határozatait és szabályzatait tartalmazza, a melyekre a gyakorlati életben untalan szükség van. Miután magyar nyelven hasonló gyakorlati mü nem létezik, és miután a szóban levő mű hazai kereskedelmi érdekeinknek is jó szolgálat tehet, ezt annál is inkább ajánlhatjuk kiállítóinknak meg. szerzésre, mert a bécsi kereskedelmi muzeum az évközben előforduló változásokat megrendelőinek beküldeni késznek nyilatkozik. A mű, melynek bolti ára 7 frt, közvetlen megrendelésnél az emiitett muzeumnál 5 forintért kapható. Málta szigete és a magyar kivitel. Vettük a Málta szigetén székelő cs. és kir. konzulátus legújabb jelentését és közöljük abból azon részleteket, melyek különösen a magyar kivitelre vonatkoznak. A jelentés első sorban konstatálja, hogy a tengeri hajók technikai fejlődése következtében a fekete tengerről jövő angol hajók már nem kénytelenek Máltában kikötni és Málta sokat vesztett jelentőségéből mint kőszénállomás ; veszített továbbá a bisertai (Tunis) kikötő versenye által. Ezen körülmények folytán a máltai kereskedők azzal a kéréssel fordultak a helyi kormányhoz, hogy a máltai kikötőt nyilvánítsa szabad kikötőnek és az elmaradó kikötői illetékek pótlása czéljából inkább emelje fel a szeszadót. A máltai kereskedelmi kamara viszont a kikötő villamos világítását, a mólók javítását, a rakodási munkabérek szabályozását és raktárak építését kérte. Egyelőre a kőszén bevitel még emelkedőben van és a következő számokat tünteti fel : 1886. 25,3,(514 tonna, 1887. 379,968 » 1888. 589,701 » 1889. 600,438 » 1890. 598.477 » Az angol kőszénbányák strikejai alkalmából konzulátusunk ugy hitte, hogy lehetséges lesz osztrák vagy magyar szenet behozni, kivált mikor az Angliából várt szállítmányok elmaradtak. De ez nem történhetett meg. mert Málta és a mi partvidékünk közt még most sincs rendszeres összeköttetés. Egy máltai kereskedő Sebenicóból 6—800 tonnát rendelt sürgősen, de a megrendelést gőzhajó hiányában nem teljesíthették. A gabnabe hozatal Málta szigetén a következő volt: 1886. 110,769 quarter, 1887. 101,828 » 1888. 126,736 1889. 134,932 » 1890. 148.648 » Ez az emelkedés főleg annak köszönhető, hogy a sziget alkalmas tárolási hely és a helyi kormány megengedi a reexpeditiót déli Siciliába és Tripolisba. A 116,612 q.-nyi átlagos évi behozatal majdnem kizárólag Oroszországból jött. Átmeneti gabnaforgalmát a Máltában kikötő hajóknak öt millió quarternél többre becsülik. Szeszből, sörből és közönséges borokból a behozatal mintegy 13.409,700 liter volt. A máltai 149,782 főnyi lakossághoz képest ez túlságos mennyiség és ez volt az egyik ok, a mely miatt a kereskedelmi kamra a szeszesitalok vámjának emelését javasolja. A közönséges borok főleg Siciliából jönnek és kivételes olcsóságuk mellett kiszorítanak minden versenyt; a