Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)
1891-06-28 / 54. szám
— 36 —" natkozó utmutatásaait az érdekeltek az illető czikkre nézve a «Tudakozó Iroda», vagy a belgrádi képviselőség utján tudhatják meg. De nem lehet elég gyakran hangoztatni, hogy milyen fontos a megrendelések gyors és pontos teljesítése.. Gyakran fordult elő az eset, hogy valamely árut Magyarországból rendeltek, noha ott drágább, mint Németországban, mert remélték, hogy az árut Budapestről gyorsabban kapják meg. De miután sokszor történt meg, hogy az áru hetekig, sőt hónapokig késett, a vevő más alkalommal mégis csak a német gyároshoz fordult. Igen fontos az áru csomagolása. Van sok áru, melyet 100 kgrjával vesznek, de amely Szerbiában hordó-, láda-, vagy zsákonkint kerül forgalomba ; szükséges tehát, hogy az emballage a szokásos mennyiséget egalisálva tartalmazza ; ha az áru nincs piaczszerüen csomagolva, a szerb kereskedő visszautasítja: de ha elfogadja is; sok baja van vele. Ezzel a magyar kereskedők nem törődnek, a mi a kölcsönös elégedetlenséget, sőt olykor az összeköttetés megszakítását okozta. A budapesti czégek mitsem törődnek a belgrádi vámszabályokkal és ezekről olykor fogalmuk sincs ; elfeledik, hogy külföldi szállításoknál nem közönyös, hogy a megrendelés egyszerre Vagy részletekben teljesittetik-e ; hogy a belgrádi elvámolás bizonyos fix kiadásokkal (bélyeg stb.) jár, melyek egyformák, akár nagyobb-, akár kisebbterjedelmü a szállítmány, ugy, hogy a részletekben való szállításoknál szükség nélkül többször ismétlődnek, annyiszor, a hány részletbén a megrendelt áru elküldetik. Felemlítjük, hogy minden szállítmányhoz két számlát kell mellékelni (melyeket a küldő aláirt), az egyiket a kereskedő részére, míg a másikat a szerb fordítással együtt (mind a kettő szerb bélyeggel ellátva) a vámhivatal tartja vissza. A kültöldi gyárosok ezt tudják és ehhez tartják magukat. A mi kereskedőink ezt elmulasztják és szerb vevőiknek ezzel mindenféle nehézséget és kellemetlenséget okoznak, a mi ném gyakorol épen kedvező hatást. Erre annál inkább kell ügyelni, mert a szaloniki útirány amúgy is veszélyes versenytársunk a vranjai, leszkováczi és nisi piaczokon. Szaloniki felől sok vasat hoznak Szerbiába Németországból és Belgiumból; üveget Belgiumból és Angliából, kézmüárukat (főleg fonalakat és olcsó szöveteket) Angliából. Vájt, csiszolt és préselt, üveg, valamint 1V2 "%> táblaüvegben egyelőre nem kell tartanunk a versenytől, mivel gyáraink ezen czikkek kivitelére jól vannak berendezve. De már vasárukban igen érezhető a szaloniki útirány versenye, mivel Németország egy egész forinttal olcsóbb árut ad, mint Magyrország. A nisi piaczra tényleg már behoztak néhány kocsirakomány német hengerelt vasat. A Gagarin-féle orosz hajózási vállalat eddig csak petróleumot hozott Szerbiába; de Beniben már fekszik egy pár 100 láda czukor és gyertya, a mit a hajózás megnyitásakor Belgrádba fognak hozni. Az orosz versenyt bizonyos mérvben előmozdítja az is, hogy a sertéskiviteli tilalom a mult évben bizonyos elkeseredést szült és a kereskedőknek indirect is bajokat okozott, a mennyiben sok belgrádi kereskedő, a vidéken és a kis városokban, nem bírta behajtani a követeléseit és saját kötelezettségei tekintetében zavarba jött. Igen káros intézkedés volt a Belgrádban behozott uj fogyasztási adó. Igy pl. a szesz, mely 100 kgrkint úgyis 50 frank regale adót fizetett, fogyasztási adó czimén további 30 frankkal terheltetett; kész czipő és egyéb lábbeli kgrkint 6 frankkal, finom bor palaczkonkint. 2 frankkat, sonka 1.00 kgrkint 50 frankkal, szén tonnánkint 2 frankkal, nyerstégla ezre 1 frankkal, égetett tégla ezre 2 frankkal, petróleum és gépolaj 100 kgrja 2 frankkal sújtatott. Némely czikkeknél a külföldi provenienczia magasabb tételt fizet mint a szerbiai. Igy pl. szerb borok literje 10 centimeot fizet, míg a finomabb magyar bor hordóban árulva 50 centimeot, palaczkok ban árulva 2 frankot fizet literenkint. A szerb sör hordókban 5 frankot fizet 100 liter után, palaczkokban árulva literenkint 10 centimeot; a külföldi sör 15 frankot, illetve 15 centimeot fizet. A szerb ásványvíz 0.05 frankot, a külföldi 0.15 frankot fizet palaczkokban. A fogyasztási adó hehozatala következtében sokat szenvednek a belgrádi kereskedők, mert azt nem tehetik, hogy megfizessék a fogyasztási adót és az árut azután a vidékre küldjék. A vidéki kereskedő tehát a belgrádi közvetítők mellőzésével fogja eszközölni bevásárlásait. Az átmeneti illeték kocsinkint csak 20 Centime, de a városi transitoraktárban 100 kgrkint 10 centimot kell fizetni, a mi túlságos magas. A magánraktárak használata pedig oly sok ügygyel-bajjal jár, hogy azokban való tárofesról szó sem lehet. Az ilyen raktárhoz három zár kell, az egyik kulcs a fél kezében, a másik a vámhivatalnál, a harmadik az adóbizottságnál van, ugy, hogy minden esetben, valahányszor a raktárból áru kivétetik, vagy abba betároltatik, egész vegyes bizottságnak kell jelen lennie. Mindkét esetben az áru legfeljebb 6 hónapig maradhat a raktárban ; ezen idő leforgása után az adó, vám stb. esetleg végrehajtás utján beszedetik. Ezen drákói intézkedések ellen az érdekeltek felszólaltak ugyan, de eddig eredmény nélkül. A szerb üzletvilág általában véve nem örvend valami különös jólétnek, a tőkebiró kereskedők száma egyrészt nagyon csekély, másrészt az önállóságra való vágy nagyon ki van fejlődve, ugy, hogy fiatal emberek 1000—1200 frank tőkével még a fővárosban is üzletet nyitnak. Ez utóbbiak aztán, nagy haszonra lévén kénytelenek dolgozni, mindenféle levonások, fizetési hosszabbítások utján iparkodnak helyzetükön könnyíteni. Szerbiában, a lakosság közt kevés lévén az adóképes elem, a kereskedőkre tetemes adók nehezednek. A szerb kereskedő fizet: tőkeadót, 1 jövedelmi adót, személyi adót, továbbá a következő pótlékokat: 34% állami pótlékot, 12°/0 adósságitörlesztési pótlékot, 2% állami igazgatási pótlékot, 10% hadmentességi pótlékot, Va% kerületi adót, 6% rendkívüli pótlékot, 28% községi pótlékot. Összesen 927ä% pótlékot fizetnek tehát a szerb kereskedők. És a skupstina legközelebb 40% adófólemelést fog tárgyalni. Az áruk hitelezése a legtöbb esetben 3—4, sőt hat havi váltóra vagy nyilt számiara történik. Kereskedőinknek azt ajánljuk, hogy — ha csak egyáltalán lehet — váltót követeljenek, minthogy a váltók behajtása még könnyebben megy mint nálunk, holott a nyilt számla egészen a vevők kénye-kedve szerint egyenlíthető ki. Ilyen követelések behajtása igen nagy nehézséggel jár, miért is nyilt számlára csakis elismert szolid és minden kétségen felül álló tőkebiró czégekkel lehet dolgozni. Ki nem egyenlített váltók beperlését sokkal előnyösebb