Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

37 — Belgrádban eszközölni mint a külföldön : az utóbbi ut sokkal bonyolultabb és hosszadalmasabb. Ha egy váltó Belgrádban pereltetik be, a végrehajtást haladéktalanul, minden feles­leges formaszerüség mellőzésével eszközlik. Akármelyik ut választassák is, per esetén az idegen váltót szerb bélyeggel kell ellátni. A váltó bélyegilleték a következő : 100 frankig fr. — 40 Centime 100—250 „ — 60 251-500 „ „ 1 -501—800 „ „ 1 70 801—1200 „ „ 2 20 1200—2000 3 20 „ 2001—3500 5 20 3501—5030 „ 7 20 5001—7500 „ 9 20 7501-10000 „ „ 12 20 Megjegyzendő, hogy az esetben, ha a perelt és esetleg már végrehajtás alatt levő elfogadó még az Ítélethozatal előtt kifizeti a váltó teljes összegét, akkor a felperes, illetve a hitelező tartozik az időközben fölmerült összes költségeket viselni. Nyilt számla követelés behajtásánál az adós könnyen találhat kifogást arra, hogy a követelés jogosultságát meg­támadja, a mit a biróság kénytelen tekintetbe venni. Az efféle kifogások megdöntése bonyodalmas és hosz­szadalmas eljárást igényel, mely esetleg évekig is huzód­hatik. Ilyen perhez hitelesített könyvkivonat és hitelesített meghatalmazás szükséges, melyet esetleg a budapesti szerb konzulátussal. is kell hitelesíttetni. Nyilt számlaadósságok után késedelmi kamat békés uton nem igen kapható, sőt váltóadósságoknál is csak bi­zonyos czikkeknél szokták megadni; kis összegű váltóknál rövid halasztás esetén a késedelmi kamatot rendesen elen­gedik. Az ettől eltérő tulerélyes eljárás zsarolásnak tekinte­tik és a legtöbb esetben az üzleti összeköttetés végleges megszakítását vonná maga után. Ámbár a legtöbb váltó Budapesten volna fizetendő, a legtöbb gyáros rááll arra, hogy a szerb kereskedő, a pos­taköltség megtakarítása czéljából a fizetést Belgrádban esz­közölhesse. Egyébiránt a képviselőség már megtette a szükséges lépéseket arra, hogy felei részére átvett pénzt cheque utján juttathassa felei kezéhez. Az üzletek lebonyolítása a lefolyt évben a sertésbe­hozatali tilalom, továbbá a czukor- és vasárak csökkenése folytán némi nehézségekkel járt. Nagyobb csődök a lefolyt évben alig fordultak elő ; annál több volt a kis csőd, de a Muzeum belgrádi képvi­selősége csak egy csődesetben volt érdekelve és pedig 175 forinttal, de ebből is körülbelül 60% ki fog egyen­littetni. A jelentésből végül felemlítjük, hogy a budapesti Kereske­delmi Muzeum példáját Belgrádban mind többen és többen kö­vetik. Németország már régebbenimegbizott egy belgrádi czéget a német érdekek hivatalos képviseletével, megfelelő támo­gatás és viszontszolgálat mellett; olasz mintaraktárt is ál­lítottak, melynek eredményeiről már szó volt a «Kereske­delmi Közlemények»-ben; az oroszok május havában fog­nak megnyitni egy nagy mintaraktárt, melynek leendő ve­zetője most utazza be az országot. Legújabban angol és belga mintaraktárak felállítása van tervben. Versenytársakban tehát nem lesz hiány és ezért a magyar gyárosok és kereskedők jól teszik, ha a fentiekbben foglalt útmutatásokat és tanácsokat értékesítik, mert ellen­kező esetben elveszthetnék a tért, melyet annyi küzdelem árán tudtak meghódítani. Üzleti tudósítás Szalonikból.*) márcz. 4. Az üzleti forgalom a mult hóban szük korlátok között mozgott, főleg a kivitel csekély volt. A beviteli üzletben javulás állott be, amennyiben a kikötőben horgonyzó 5 angol hadihajó legénysége a piacz kisebb kereskedőinek keresetet ád, az italrnérők s kávésok sem panaszkodnak s ez kihat az egész üzletre; általában kilátásjvan reá, hogy az angol közép-tengeri hajóhad egy része hosszabb ideig itt fog tartózkodni, legalább erre vall az angol conzulátus pályázata, élelmi­szereknek való szállítására egy évi időtartamra. Kivitel: Gabonában az Európa piaczain uralkodó szilárd han­gulat itt nem idézett elő élénk forgalmat, mert hiányzott áru, Szer­biából is kevés érkezett s az itteni raktárakból alig került a helybeli fogyasztásra. Jegyeztetik: buza 17.25, rozs 14.—, árpa 14.—. zab 12.50, tengeri 13.—, Sesam 15 — mák (fehér) 32.—, paprika 40.50, fenchel 52.—, mind frankokban 100 kgrmként, selyemgubó 10.30 klgr­ként, gyapot amerikai 120.—125.—, battuto faj 116.—120, gyapjú 120 — frankokban 100 kgrként, Bőrök. A hangulat lanyha volt, mert hiányzott Amerikából a kereslet, itten időző amerikai vásárlók csak silány fajtát kerestek. Kecskebőrökben nagy a kinálat. Báránybőrökben most történnek a mészárosokkal a kötések s magas árakat követelnek, mert a nagy­hidegek miatt sok állat elhullott. Juhbőrökben néhány nagyobb vá­sárlás történt külföldi számla részére. Marhabelek 30 írtjával 1000 öl. Bevitel. Hajókon : iparkészitmények az összes iparállamokból. Vasúttal csak egész kocsirakományok (10.000 kgr). Magyarországból. (Budapest, Arad, Temesvár, Szeged) szesz, továbbá üveg csomago­latlanul. Porosz-Sziléziából, Penzigből lámpaüveg és Waldenburgból porcellán. Bajorországból (München) sör. Szaloniki fölött lévő állo­másokra szesz Magyarországból és czukor onnét és Sziléziából. Jegy­zett árak: Kávé (Rio) 215—220 frcs zsákonként Triesztből. Czukor U. Z. J. jegy (első magyar czukoripar részv. társ.) leginkább kereste­tik, 17'/4 frt Triesztben eladva. Sajnos, hogy ezen kitűnő magyar ké­szítmény, a fiumei piaczot kerülve csak Trieszten keresztül kerül ide. Szesz 95° áru suly szerint 100 klgrkint eladva 18Va frt magyar gyárakból loco eladva, caissonokban, hordókban (250—300 kgr l.hordó) 3 frttal drágább. Eladásokat eszközöl a bpesti Grünwald szeszgyár, aradi gyárudvar, szegedi szeszgyár, Blau testvérek Temesvárról. A közelgő húsvéti ünnepek alatt a magyar gyárosnak és ke­reskedőnek alkalma nyílik a Balkán félsziget főbb kereskedelmi pont­jait, mint Konstantinápolyt, Szalonikit és Szófiát meglátogatni, s a m. k. államvasutak városi menetjegy-irodája által rendezendő kirán­dulásban résztvenni. Díjszabások. Az I. cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság uj díjszabását, melyet a «Kereskedelmi Közlemények» 8. számában jeleztünk, az alábbiakban bővebben ismertetjük. Az uj díjszabás általában megfelel az eddigi helyi díjszabásnak és ugyanazon általános határozmányokat is tartalmazza, de az áru­osztályozásban lényeges eltérés van, t. i. az eddigi díjszabás szerint az áruczikkek 5 osztályba (I., II., A, B és C osztályokba) voltak so­rozva, mig az uj díjszabás szerint csak három (I., A és B osztály létezik ; azonkívül több áruczikk olcsóbb osztályokba soroztatott. — Említést érdemel még azon változás is, hogy az I. és az A osztály díjtételei az ezen osztályokba tartozó árukra nézve bármily mennyi­ségek fe'adásánál, a «B» osztály díjtételei pedig már 1000 kilogramm feladásánál érvényesek, holott a régi díjszabás szerint a «B» osztály díjtételei csak akkor alkalmaztattak, ha ezen osztályba tartozó áruk­ból kocsi- és fuvarlevelenkint legalább 10000 kg került feladásra. A szállító közönségre nézve már nem csekély előnyt nyújt az, hogy — mint fent említettük — több áruczikk olcsóbb osztályba so­roztatott, de még nagyobb előny az, hogy az uj díjszabás díjtételei általában olcsóbbak, mint a régi>k, a mit a következő példák meg­magyaráznak : Bécs—Budapest vagy viszont. Uj Előbbi díjszabás szerint I. oszt. 100 kr. 1 165 kr. A » 60 » j 75 » B » 46 » 66 » 100 kilogramonkint. Budapest I. oszt. A » B » Sissek vagy viszont. Uj Előbbi díjszabás szerint 205 kr. 250 kr. 123 » 145 » 82 » I 115 » 100 kilogrammonkint. *) A Déchy és Errera czégtől.

Next

/
Thumbnails
Contents