Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 11. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, márczius hó 12-én. 9. szám. Budapesti Kereskedelmi Blazeum. A hazai termékek állandó kiállítása (a városligeti iparcsarnokban) nyitva van minden nap délelőtt 9 órától d. u 2 óráig. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. Felvilágositások rendesen csak Írásban adatnak. A budapesti Kereskedelmi Muzeum fiumei képviselőségének mintatárát f. é. márczius hó 7-én nyitotta meg József főherczeg ő cs. és kir. Fensége. Gróf Szapáry Károly, a fiumei képviselőség vezetője, a megnyitásra egybegyűlt közönségnek bemutatta a minlaraktárt és előadta, hogy Baross Gábor kereskedelmi miniszter ur milyen feladattal bízta meg a képviselőséget és milyen czélokat tartott szem előtt, midőn a mintaraktár felállítását elrendelte. Fölemiitjük, hogy a mintaraktárban ez időszerint nyolczvan hazai czég van képviselve és hogy a mintaraktár részére szánt küldemények a magyar államvasutakon 20"/0

nyi díjkedvezményben részesülnek. Ez alkalomból a fiumei képviselőség szervezési szabályzatából közöljük a következőket: 1. §. A budapesti Kereskedelmi Muzeum a magyar ipartermékek kelendőségének főleg a tengerentúli tartományokban va'ó előmozdítása érdekében Fiúméban képviselőséget ál'it fel, és a szükséghez képest alügynökségeket és bizományi raktárakat fog létesíteni. 2. §. A képviselőség főnöke egy,, a Kereskedelmi Muzeum felügyelő bizottsága által kinevezett muzeumi hivatalnok. Főfeladata a hazai ipartermékeknek piaczot szerezni, üzleti összeköttetéseket létesíteni, üzleteket közvetíteni és az alább jelzett irányokban felvilágosításokat nyújtani. E czélból: a) bemutatni és megismertetni fogja a Muzeum kiállítói által megküldött és a mintatárban szakszerűen elhelyezendő árumintákat, azok kiegészítés're nézve az igazgatóság közbenjárását veendi igénybe és az utóbbival esetről-esetre közölni fogja az egyes czikkek nagyobbrnérvü kivitele és versenyképessége ellen netán fenforgó akadályokat; b) a Muzeum igazgatóságának utmutatásai alapján a fiumei kikötővel hajózási összeköttetésben álló tengerentúli tartományokban fogyasztott és akár ott készült, akár oda behozott mindennapi szükségleti czikkek mintagyüjteményét beszerezni és azt időnkint kiegészíteni fogja. Ezen mintagyüjtemények a Muzeum kiállításában közszemlére fognak kitétetni oly czélból, hogy hazai iparosainknak és kereskedőinknek alkalom nyujtassék az emiitett tartományok Ízlésével megismerkedni; c) éber figyelemmel fogja kisérni mindazon közgazdasági mozzanatokat, terveket, vállalatokat stb., melyek a hazai ipar kivitelének előnyére vagy hátrányára válhatnak és észleletéiről jelentéseket teend ; d) felvilágosítást fog szolgáltatni bizonyos czikkek szállításár? alknlmas czégekről, szállítási és ügyleti feltételekről, fuvarozási és szállítási költségekről; e) az ottani hatóságok és közintézetek által közzétett pályázatokat az érdekelt ^múzeumi kiállítókkal leendő közlés végett, a muzeumi igazgatóságnak beküldi: f) hazai iparosoknak és kereskedőknek, a Kereskedelmi Muzeum igazgatóságának kebelében szervezett Tudakozó-Irodához intézett megkeresésére. ottani magánfelek vagy testületek hitelviszonyairól bizalmas értesítést fog adni; ugy nemkülönben ff) fogyasztási, vám, díjszabási és forgalmi kérdésekben felvilágosítást fog nyújtani. 3. §. A fiumei képviselőséget üzletek kötésénél csak a Kereskedelmi Muzeum tagjai vehetik igénybe, ugy nemkülönben a mintatárban is csak azok készítményei foglalhatnak helyet. A Kereskedelmi Muzeum tagjai jogositvák mintákat, rajzokat s árjegyzékeket oly tárgyakról is beküldeni, melyek a mintatárban kiállítva nincsenek. 9. §. A fiumei képviselőség vezetésében egy öt tagból álló felügyelő bizottság működik közre. Ezen bizottság tagjait a fiumei kereskedők köréből a kereskedelemügyi miniszter három évi időtartamra nevezi ki. A felügyelő bizottsági tagok állása tiszteletbeli. A fiumei képviselőséget igénybe venni óhajtó felek bővebb értesítést a Muzeum Tudakozó-Irodájában kaphatnak. Kereskedelmi szokások Szerbiában. Vettük a Kereskedelmi Muzeum belgrádi képviselőségének jelentését a belgrádi fióktelep és mintaraktár 1890. évi működéséről és eredményeiről. A jelentés behatóan ismerteti a képviselőség működését a főbb üzleti ágakban, a versenyviszonyokat, az általános üzleti helyzetet. Különösen kiemeljük a jelentésből azokat a részeket, melyek a kereskedelmi szokásokra vonatkoznak és fontos útmutatásokat tartalmaznak, melyeket kiállítóink figyelmébe ajánlunk. Belgrádi képviselőségünk piaczot szerzett már számos olyan czégnek, melyek azelőtt soha sem állottak összeköttetésben Szerbiával; továbbá ismét bevezetett ott olyan czégeket, melyek már egészen elvesztették volt a régebben elfoglalt pozicziót. Az eredmény sokkal jelentékenyebb lehetett volna, ha iparosaink és gyárosaink jobban érdeklődnének a kivitel iránt, ha gyakrabban tájékoztatnák magukat, a képviselőség utján, a belgrádi szükséglet, üzleti szokások, csomagolási módok stb. iránt. Példát vehetnének a német gyárosoktól, a kik minden csekélység iránt érdeklődnek és minden alkalmat felhasználnak, hogy maguknak informácziókat szerezzenek. Jellemző pl. hogy a belgrádi német követ is igen gyakran keresi föl a magyar Kereskedelmi Muzeum mintaraktárát és behatóan tudakozódik minden egyes áruezikk iránt. A magyar ipar számos czikkben ma még nem versenyképes, de sok esetben azzá válhatnék, ba az illetők az előállítás, vagy a minőség tekintetében némi módosításra szánnák rá magukat, olyan módosításra, mely olykor szinte nevetségesen kisszerű. Arra, hogy az áruk Szerbiában milyen minőségben kívántatnak, itt nem terjeszkedhetünk ki; a jelentésnek idevo-