Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 34 — A jelentkezéssel egyidejűleg be leli küldeni a leírást, melyből kitűnnek a gép előnyei, ára és űzetnének előfeltételei, az óránkint szükségelt viz, gőz, vagy légszeszmennyiség, továbbá a méreteket feltüntető rajzot. A kiállításon érmeket fognak adni és pénzzel jutalmazzák azt a munkagépet, mely az o'asz városokban divó valamely házipari ágra nézve előnyös. E^y hozzánk beküldött olasz szaklapból (II Rappresentante, Monitore delle Esposizioni) fölemiitjük, hogy egyes olasz vasutak 50—t>0%-nyi szállítási díjkedvezményt engedélyeztek. Chicagói kiállítás. A török kormány elhatározta, hogy Törökország részt fog venni a chicarói kiállításon és a kormány meg fog hozni minden áldozatot arra. hogy a török osztály ott lehetőleg fényes legyen. Vegyes közlemények. A budapesti magkereskedök ellen panaszokat hangoztattak a szerb mezőgazdasági egyesület legutóbbi közgyűlésén. Az ez iránti vitáról szóló tudósítást, mely a «Narodni Dnevnik» f. évi 28-ik számában jelent meg, az érdeklettek megtekinthetik a tudakozó irodában. Ausítria-Magyarország és Bulgária. A «Kereskedelmi Közlemények» 6. számában említettük, hogy a bolgár hivatalos lap folyó évi 19-ik száma közzétette Bulgária kereskedelmi szerződéseinek szövegét. Feltünő.volt, hogy a monarchiánkkal kötött kereskedelmi szerződés szövegéből hiányzott a «legtöbb kedvezményi» clausula. Egy philippopoli lap, a «Balkanska Zora> ezen szöveget hitelesnek vélvén, hevesen megtámadta a monarchiát, mely szerinte politikai szolgálatok fejében több gazdasági áldozatokat követelt Bulgáriától, mint a többi hatalmak. Világos volt, hogy itt félreértés forgott fenn, miután az osztrák és magyar vámhivatalok tényleg megkapták az utasítást, hogy a bolgár származású árukat a legtöbb kedvezményben részesítsék. A tévedést most helyreigazították. A bolgár hivatalos lap febr. 15—27-iki 36-ik száma a kereskedelmi szerződések szövegét újból közli, azzal az indokolással, hogy «az előbbi közlésből egy bekezdés kimaradt». Ezt a bekezdést az Ausztria-Magyarországgal kötött szerződésben találjuk meg és az következőleg hangzik : «2. §. A bolgár áruk és termékek, melyek Ausztria-Magyarországba vitetnek be, ott ugyanoly vámot és illetéket íizetnek, mint a legtöbb kedvezményt élvező országok termékei.» Bolgár dohánygyárak. A szófiai hivatalos lap 37. száma kerületek szerinti kimutatást közöl, mely szerint Bulgária 20 kerületében 1890. elején 92 dohánygyár létezett; 1890-ben 11 uj gyár nyilt meg és 9 bezáratott; 1891. január havában 11 nyilt meg, ugy hogy február 1-én 105 gyár volt, melyek összesen 1617 munkást foglalkoztattak. Telefon Bulgáriában. A «Bulgarie» (310. sz.) közlése szerint Szófia és Phillippolis közt telefonvonalat létesítenek és a berendezési munka már közel is áll a befejezéshez. Várna városa községtanácsa elhatározta, hogy l'/j millió franknyi kölcsönt vesz fel a város melletti mocsarak lecsapolása és kövezési munkák eszközlése czéljából. A határozatot (a «Bulgarie» 310. sz. szerint) a bolgár belügyminiszter jóváhagyta. A belgrádi népszámlálás eredményeit Belgrád város hivatalos lapjának 7. száma közli. Fölemlítjük belőle, hogy Belgrádnak van 56.089 lakosa (beleértve 5293 katonát és csendőrt). Belgrádi születésű volt 36%, egyéb szerbiai születésű 24%, külföldi származású 40%, külföldi alattvaló volt 22%, «nem szerb nemzetiségű» pedig 20%Telefon Belgrádban. Belgrád város vízvezetéki igazgatósága a maga városi irodáját a Zsarkov falu melletti vizeknél létesítendő épületeivel telefonice akarja összekötni. A hálózat berendezése iránti ajánlatok márcz. 1 —13-ikáig a nevezeit igazgatósághoz nyújtandók be. («Beogradske Opstinske Novine» 7. sz). Fogyasztási adó Nisben. A nisi cs. és k. alkonsulatus januári havi jelentéséből fölemlítjük a következőket: A szkupstina által 1890. deczember 21-ikén megszavazott törvény értelmében a nisi községi hatóság 1890. deczember 24-én kelt rendeletévei községi fogyasztási adót léptetett életbe, melynek tételei mérsékeltebbek mint a belgrádi adótételek. A város ezen adóból 100.050 frank jövedelmet remél, a mi lehetővé fogja tenni a világítás és kövezés javítását és egy gymnasium építését. A román vámpolitika. A bizottság, melyet a rumán kormány az autonom vámtarifa kidolgozásával megbízott, elkészült a jelentésével, melynek legfontosabb passusa igy hangzik: «Magas beviteli vámokat csak azokra a tárgyakra állapítottunk meg, melyeket már az országban is kezdenek előállítani. Igy pl. a timáripar, közönséges posztószövészét, üveg-agyag, kocsigyártóipar készítményeit, a közönséges irópapirt, állati és növényszövetekből készített tárgyakat, köteleket, közönséges és félfinom bútorokat az ország.ban állítják elő és azon iparágak — a telt tapasztalatok szerint — ugy a minőség, mint a mennyiség tekintetében fejlődni fognak, ha képessé teszszük aira, hogy a hasonló külföldi czikkekkel versenyezhessenek ; legalább addig, amig a belföldi piaczot meghódították Árra nézve, hogy milyen mérvben segélyezzük azokat az iparágakat, a bizottság azon a nézeten volt, hogy nem áll érdekében sem a termelőnek sem a fogyasztónak olyan magas vámtételeket megállapítani, melyek valóságos monopoliumokat teremtenek és kizárják a baladás lehetőségét. A rumán termelésnek csak akkor van joga védelemre, ha termékei legalább is eiyenlők a külföldi hasonló termékekkel ; mi csak azokat a nehézségeket iparkodtunk elhárítani, melyeket a tőke vagy a munkaerő gyér volta o!;oz. A mi illeti azon iparczikkeket, melyekről nem remélhetjük, hogy nálunk elő fogják állítani, azokra nézve pénzügyi vámokat állapítottunk meg, melyek nem haladják meg az érték 8%-át, sőt néha 5%-ot sem tesznek. A török malomipar képviselői a nagyvezérhez emlékiratot intéztek, melyben kifejtik, hogy iparuk egyre hanyatlik és Konstantinápolyban, hol most 10 éve 22 gőzmalom állott fenn, most már csak hét van meg. Az emlékirat ezt a hanyatlást annak tulajdonítja, hogy a liszt behozatali vámja ugyanakkora, mint a gabonáé és ezért a gabonatermelő országok inkább lisztet importálnak Törökországba, mert igy az őrlés utáni haszon nekik marad. (L. H. 43.) Szállítások Törökországban. A török kormány elhatározta, hogy az állam részére szükséges összes szállítások ügyeit központi bizottság által fogja kezeltetni. A bizottságot meg is alakította és annak már f. márczius hó 13-án meg kellett volna kezdenie a működését. Most azonban a konstantinápolyi lapok azt jelentik, hogy a bizottság a különféle hatóságoktól bekivánt felvilágosításokat még nem kapta meg és a kormány elhatározta, hogy a szállítási ügyek centralisatióját czélzó terv foganatosítását három hónapra elodázza. Építkezések statisztikája Törökországban. A török kataszteri hivatal által közzétett adatok s'.erint a Hedsra 1805-ik évében (mely 1889. márcz. 1-étől 1890. február 28-ikáig terjed) Törökország fővárosában, 25 vilaye'jében és 4 független muteszarifságában 43.918 házat építettek, 20.042 házat tataroztak, ellenben 10.204 házat lebontottak és 5.499 ház leégett. Közmunkák Jassyban. Á jassyi községtanács a közmunkák egész sorozatát tervezi és a kidolgozott programm — a «Curierul Fínanciar» 7. sz. szerint — a következőkre terjed ki.- 1. közvágóhíd; 2. iskolák; 3. menhely; 4. uj városháza; 5. uj színház: 6. ipariskola; 7. csatornázás ; 8. török fürdő ; 9. a vízvezeték kiegészítése. Tervezik továbbá a marhavágás reformját, a világítási rendszer javítását, az ipariskola reformját, a templomok és utczák javítását. A költségeket oly módon fedtzné a város, hogy 4 milliós conversió-kölcsönt venne fel, a községi póladókat reformálná, a vasra, a lisztre, mészre és szappanra uj adót vetne ki, a szövet es prémkereskedőket megadóztatná. A franczia czukoripar. A franczia kamara febr. 26-iki ülésében, Castelin André képviselő indítványára elhatározta, hogy 33 tagból álló bizottságot küld ki, melynek feladata lesz 1.) megvizsgálni az 1889—90-iki czukoripari válság okait és mérveit 2.) és javaslatba hozni olyan intézkedéseket, melyek megvédhetik a czukorrépatermelést, a czukoripart és a czukorgyáii munkásokat. (J. O. 57.) Kereskedelmi és ipari választott bíróság. A verviersi kereskedelmi kamara közlönye (7. sz.) köz'i, hogy a brüsszeli szövészeti ipartestület (Chambre syndicale des fils et tissus) több antwerpeni, lüttichi és brüsszeli testület példájára meghonosítani óhajtja a választott bíróságok intézményét, mely igen hasznosnak bizonyult. E végből a brüsszeli központi testület (Union Syndicale) elé szabályzati tervezetet terjesz'ett, melynek szövegét az említett lap közli. Minden vitás ügyet az illető ipartestület tagjai közül sorshúzás utján kijelölt három tag intézné el legkésőb öt nap alatt és 2 frank illeték volna fizetendő az ítélet kézbesítésekor. Budapest, Légrády testvérek.