Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

Melléklet a „Központi Értesítő" 1891-iki 15. számához KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖBÉBŐL. 1891. Budapest, február hó 10-én. 6. szám. Budapesti Kereskedelmi Mazeum. A hazai termékek állandó kiállítása (a városligeti iparcsarnokban) nyitva van minden nap délelőtt 9 órától d. u 2 óráig-. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. Felvilágosítások rendesen csak Írásban adatnak. Kivételes esetekben a tudakozó iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. Az értesítések díjmentesen adatnak; külföldi czégek hitelképességére vonatkozó értesítésekért azonban illeték fizetendő és pedig minden tudakolt czég után 1 frt és a fölmerült postaköltség. Hírlapok és folyóiratok. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodájának olvasótermében található: 23 hazai hirlap, 7 ausztriai, 2 boszniai, 4 németországi, 13 francziaországi, 4 belgiumi, 2 olaszországi, 2 angolországi, 5 romániai, 7 szerbiai, 4 bolgár, 5 törökországi, 3 oroszországi és 1 amerikai. 84 hirlap és folyóirat. A „Kereskedelmi Közlemények" I. számában felsorolt hírlapokon kivül említendő még az ,,Agramer Zeitung" és a «Vállalkozók Lapja». A tudakozó iroda könyvtára. A római cs. és kir. consulátus szíves közbenjárása folytán az olasz kir. kereskedelmi minisztérium és az olasz kir. statisztikai hivatal megküldték a Muzeum tudakozó irodája részére az olasz iparstatisztikai monográfiáknak, az olasz népbankok és cooperativ társulatok statisztikájának és az olasz kereskedelmi statisztikának igen becses gyűjteményét. A több mini, 50 kötetet tartalmazó gyűjtemény jegyzékét a könyvtár katalógusában fogjuk közölni. Gazdasági jelentés Bulgáriából. Az alsó-ausztriai iparegylet, január 9-iki teljesülésében egy kiváló szakértő, Bömches Frigyes, nyugalmazott trieszti kiköt,ő-épitési igazgató, saját szemléletből szerzett érdekes tapasztalatokat adott elő arra a kérdésre vonatkozólag, hogy a bulgáriai és romániai közmunkák körül milyen szerep juthatna az osztrák kivitelnek. Az előadás nyomán, mely a magyar nagyipart is érdekelheti, a Bulgáriára vonatkozó adatokat ismertetjük a következőkben : Kivitelünk Bulgáriába meglehetős mérveket öltött már eddig is, de még jelentékenyebb lehetne, ha résztvennénk az ottani közmunkák kivitelében. A budapesti kereskedelmi muzeum szófiai képviselősége a jelentésben, melyet a «Kereskedelmi Közlemények» első számában adtunk ki, utalt már arra a nagy átalakulásra, mely a bolgár fővárosban megy végbe. Hasonló dolog történik más bolgár városokban is, Igy pl. Etiscsukban (27,200 lakos) a feneketlen tereket és utczákat egyre-másra kövezik, még pedig marsellei anyaggal, holott a Dunán igen olcsón vihetnénk le magyarországi anyagot. Várnában (25,300 lakos) egész városrészeket bontanak le és épitenek helyükre szellős, tágas tereket, széles utczákat, ahol egyre-másra emelkednek a középületek, templomok. Nemsokára rákerül a sor vízvezetékre, légszeszvezetékre, lóvasutra. Felette dicséretes tevékenységet fejt ki továbbá a bolgár kormány. Első sorban a közlekedésre terjeszti ki figyelmét. A fejedelemség 1890-ben 802 kilométer vasúttal rendelkezett és pedig 490 kilométer állami és 312 kilométer magánvasuttal; épülőben van továbbá 553 kilométer. A kormány két uj vasutat tervez, (550 kilométer) és pedig Szófiától Tirnovon, Sumlán át Ruscsukba és Szófiától Küsztendilen át a török határhoz. Ez a két vasút 94 millió frankba fog kerülni. Ami a viziforgalmat illeti, a kormány a burgaszi és várnai nyilt kikötőket modern rakpartokkal és átrakodási berendezésekkel szándékozik ellátni. A terveket Hartley Károly angol mérnök dolgozta ki. E tervek szerint a burgaszi kikötő 250— 300,000 tonna évi forgalomra lesz berendezve, ami körülbelül 12 millió költséget fog igényelni, mig az 500,000 tonna évi forgalomra berendezendő várnai kikötő 15 millióba fog kerülni. A munkák 6—7 évig fognak tartani. Az itt felsorolt közmunkák 121 millió frankba fognak tehát kerülni, ami igen jelentékeny összeg, ha meggondoljuk, hogy az 1890. évi bolgár költségvetés kiadási előirányzata csak 81 millió frankra rug. Az ország közgazdasági fejlődéséről tanúskodik az is,