Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)
1891-06-28 / 54. szám
— 24 —" hogy a bolgár külkereskedelem 1890-ben 153 1 /a millió frankot képviselt, hogy három év óta az ország kivitele 75°/o-kal, a behozatal pedig 12%-kal növekedett. Az eddig elmondottak után alig szükséges még részletezni, hogy milyen iparczikkekre lesz Bulgáriának szüksége: vágányokra, mozdonyokra, vasúti kocsikra és mindazon vasúti szükségleti czikkekre, melyek a budapesti kereskedelmi muzeumban 1887-ben rendezett időleges kiállítás tárgyait képezték. Bő tere juthat a ezement és kőiparnak, melynek versenyképessége az általunk ez évben rendezendő időleges kiállításban fog bebizonyulni. A kikötők fölszerelése és a tengerpartok megvilágítása körül is versenyezhetnek egyes nagyobb kiállítóink. Ezek ugyan elég széles látkörü vezetésnek örvendenek és nem szorultak erre a figyelmeztetésre; de annyit megemlíthetünk nekik, hogy a külföld mily erősen versenyez a bolgár piacz miatt. Angliának Szófiában, Philippopolisban, Ruscsukban. Várnában és Burgaszban vannak ügynökségei és ezeknek beható jelentéseit az érdekelt szakkörök nagy figyelemmel olvassák. Az eredmény az, hogy Anglia ma már majdnem annyit importál Bulgáriába, mint Ausztria-Magyarország; a várnai kikötő forgalmából 40%-ot képvisel az angol behozatal és az osztrák-magyar behozatal csak 17°/0 -ot. Oroszország és Németország is nagy erőfeszítéseket tesznek. A Bulgáriára vonatkozó fejtegetéseket Bömches ur így fejezi be: «A nevezettek után Francziaország és Magyarország következnek. A franczia czikkek kitűnősége és a franczia ügynökök ügyessége ismeretes. Ami pedig Magyarországot illeti, ez az ország ép oly ügyes, mint sokoldalú versenytársnak mutatkozik, ami a néhány évvel ezelőtt létesitett budapesti kereskedelmi muzeum erélyes tevékenységének köszönhető. Ezen a kereskedelmi miniszter ur aegise alatt álló intézetnek mozgékonyságáról tanúskodik az a tény. hogy ez az intézet, mely oly rövid ideje áll fenn, már három fiókintézetet létesitett: Fiúméban, Szerajevóban és Szófiában.» * * * E fejtegetések kapcsán érdekesnek tartjuk közölni azon kereskedelmi szerződéseket, melyeket Bulgária utóbbi időben külállamokkal kötött és melyeknek szövegét a bolgár hivatalos lap ez idei í 9-ik (január 24, február 7-iki) számából fordítjuk le. A «Drzsaven Viesztnik» közlése igy hangzik: «A pénzügyminisztériumtól. 215. sz. ukáz. Mi I. Ferdinánd, isten kegyelméből és a nép akaratából Bvlgária fejedelme tudatjuk összes híveinkkel : a VI. rendes nemzetgyűlés 1890. november 24-iki ülésében, a 21. sz. jegyzőkönyv szerint helybenhagyta és mi megerősíttettük és megerősítjük a kereskedelmi szerződéseket, melyek Angliával, Németországgal, Francziaországgal, Svájczczal és Ausztria-Magyarországgal a következő formában köttettek : I. Anglia. 1. Minden angol áru, mely Bulgáriába behozatik, 8% vámot fizet ad valorem, fentartatván a legtöbb kedvezményi záradék, ugy az átmeneti áruk tekintetében, mint minden más tekintetben. Ezenfelül fizettetik egy félszázalék és a fejedelemségben törvényesen megállapított kövezetvám. 2. Szeszes italok, só, lőpor, dohány és minden más áru, mely a fejedelemség törvényei szerint fogyasztási adó vagy egyedáruság tárgyát képezi, az első czikben kitett vámon felül még a reá vonatkozó külön törvényekben megállapított adót fizeti. 3. A bolgár ipari vagy földtermékek, melyek Angliába bevitetnek, ugyanazon vámot vagy illetéket fizetik, mely a legtöbb kedvezményű nemzet hason termékei után szedetik. 4. Ezen egyezmény érvénybe lép 1890. január 1-én és érvényben marad 1891. január 1-éig. Ha az egyik szerződő fél 1890. október 1-éig fel nem mondja, akkor 1892. január 1-éig marad érvényben. XI. Németország. 1. A német áruk, melyek Bulgáriába behozatnak, azon kereskedelmi egyezmény szerint vámoltatnak el, mely 1889. november 14—26-án Bulgária és az Egyesült királyság közt köttetett és ugyanazon évben 259. szám alatti, deczember 13-iki ukázunkkal megerősíttetett. 2. A bolgár ipari vagy foldtermékek, melyek Németországba vitetnek be, ott ugyanazon vámot vagy illetéket fizetik, melyeknek ott a legtöbb kedvezményes országok termékei vannak alávetve. 3. A jelen egyezmény 1890. május 4-én lép életbe. III. Francziaország és Svájcz. 1. A franczia és svájezi áruk, melyek behozatnak Bulgáriába, azon kereskedelmi egyezmény értelmében vámoltatnak el, mely 1889. november hó 14—26-án Bulgária és az Egyesült királyság közt köttetett és ugyanazon évben 259. számu, deczember 13-iki ukázunkkal megerősíttetett. 2. A bolgár ipari vagy földtermékek, melyek Francziaországba vagy Svájczba vitetnek be, ott ugyanazon vámot vagy illetéket fizetik, melyeknek ott a legtöbb kedvezményes országok termékei vannak alávetve. 3. A jelen egyezmény 1890. október 6-án lép életbe. IV. Ausztria-Magyarország. 1. Minden áru, mely Ausztria-Magyarországból vagy az osztrák-magyar vámterülethez tartozó más területekről ered, a Bulgáriába való behozatalnál ugyanazon illetéket fizeti, mely a legtöbb kedvezményes nemzet termékei után szedetik. -.ti .oTM június 25 én , 2. Jelen egyezmenv 1890. j u iiu s 7 én ^ e és érvényben marad 1892. január 1 -éig. A fenti egyezmények jelen alakjukban megszavaztattak és jóváhagyattak a Vl-ik rendes nemzetgyűlés által az I. rendes ülésszakban. Meghagyjuk, hogy ezen egyezmények elláttassanak az állami pecséttel és közzététessenek a «Drzsaven Viesztnik »-ben. Kelt székvárosunkban Szófiában, 1890. évi deczember hó 15-én. (Ő királyi fenségének sajátkezű aláírása :) Ferdinánd. Ellenjegyezte Chr. BjelcsofT, pénzügyminiszter. Az eredeti ukáz elláttatott az állami pecséttel és beigtattatott 1891. január 21-én 10. sz. a. Az állami pecsét őre, az igazságügyminiszter: D. Toncsoff.
