Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 18 — Kragujeváczi katonai raktárban, jan. 28-án (keleti naptár) 1460 kgr. bőrnemüre. (!;

j árlejtés). Román vasutak igazgatóságához, febr. 28-án (uj naptár) tölgytalpfákra. Ugyanoda, febr. 28-án (uj naptár) 21.768 köbméter vágott kő és 8.670 nyerskő. Ugyanoda, márczius 15—27-én, 45.806 köbméter nyerskő és ! 29.700 tört kő. Bukaresti erdd épitési igazgatósághoz erődítési építkezések, ; márcz 16., óvadék 19 000 frank. Hadparancsnokság Bacauban, jan. 29. (keleti naptár) 450,000 kgr. fa. Hadparancsnokság Pitestiben, febr. 15-én 503,500 kgr. fa. Brailai kerületi bizottság, hid a Buzeu folyon, (64.599 frank) márcz. 19—31-én. Román egyedáruságok igazgatóságához, márczius 14—26-án egy J Vladeleinban építendő doliányraktár építésére, (260,000 frank) (M. j 0. 236.) Román vasutak igazgatóságánál. Bukarestben, 7609 kgr. kaucsuk, márcz. 2. Román állami egyedáruságok igazgatóságához február 21-ikéig. 110,000 méter jutevászon, 15,000 kilogramm kenderfonál, 4000 kilogramm kötél. Román hadügyminisztériumhoz, 70,000 pár csizmára való bőr, márcz. 7-ig. Bukaresti tiszti iskolához febr. 13. és 19-én bélésvászon, posztó, zsebkendők, bőrkeztyük, harisnyák. Bistritzai (Rom.) altiszti iskolához, febr. 23-ig, 700,000 klg. tűzifa. Brailai praefectura. hid a Buzeu folyón, márczius 6-ikáig ' (71,257 frank). Román vasutígazgatósághoz, Bukarest, febr. 6-ig, kötelek é.s zsinórok. Kiállítások. Kiállítás Közép-Ázsiában. Taskendből vettük az ott megjelenő «Turkeslanskija Vjedomoszti» czimü orosz hivatalos lap 1890. évi utolsó számait, melyek az 1891. augusztus havára tervezett turkesztani kiállítás programmját tartalmazzák. Az érdeklődők a progranim tartalmáról bővebb részle'eket tudhatnak meg a tudakozó irodában. A programm ismerteti Turkesztán nyersterményeit is. Bordeauxi kiállítás 1891-ben. Ezen általános és nemzetközi kiállítás 1891. év május 1-én nyílik meg és hat hónapig tart. A bejelentési határidő lejárt és, tudomásunk szerint nem újíttatott meg. A szabályzat a tudakozó irodában megtekinthető. Megemlítjük ennek kapcsán, hogy a brüsszeli «Economisle» közlése szerint Bordeaux városában 1893-ban is terveztek nemzetközi kiállítást, de az 1892-re tervezett lyoni kiállítás miatt elhalasztották 1894-re. A chicagói 1893-iki nemzetközi kiállítás vezérigazgatója, Davis ezredes, az amerikai sajtóhoz körlevelet intézett, kérve a kiállítási terv támogatását. A kiállításnak 12 csoportja lesz: 1. mezőgazdasági gépek és gazdasági eszközök, erdészeti üzem. 2. Szőlőszet, kertészet, virágtenyésztés. 3. Házi állatok és vadállatok. 4. Halászat, annak termékei és eszközei. 5. Bányászat és fémipar. 6. Gépek. 7. Szállítás és kereskedelem. 8. Villamosság és villamos készülékek. 9. Gyárak 10. Képzőművészet. 11. Zene, irodalom, iskolák, közmunkák, mérnöki tudomány. 12. Haladás a munkában, találmányok. Gyermekjátékkiállitás Milanóban 1891. május havában. Vegyes közlemények. Consuli jelentések, melyek legújabban közzététettek : A bombayi főconsulatus külön je'entése egy Angol-Birmániában tett tanulmányútról. — Havi jelentések deczember hóról a Paris, Corfu, Patras, Piraeus-Athén, Livorno, Velencze, Alexandria, Viddin,- Bukarest, Odessa és Nis városokban székelő cs. és kir. consu'atusoktól. Csődeset Belgrádban. A szerb fővárosból jelentik nekünk, hogy Deutsch 0. Bela belgrádi czég, mely nem rég «Louvre» czim alatt nagy uri és női divatáru- és diszmü ü/Ietet nyitott volt — csődöt mondott. Egyik értesítőnk már deczember eleje táján azt az értesítést adta volt nekünk, hogy a nevezett czég «forgalmi tőkéjéről eltérők a vélemények», hogy a czégtulajdonos, «a kit mozgékony és szorgalmas embernek ismernek, ugy látszik többre vállalkozott, mint a menynyi vagyoni helyzetével megfér». Értesítőnk fölemlítette még róla azt a híresztelést, hogy «néha a tőzsdén is üzérkedik.» A kereskedelmi Muzeum belgrádi fiókjának kiállítói a csődesetliei nincsenek érdekelve. Szerbia a párisi kiállításon. A szerb hivatalos lap január 4-iki számában érdekes czikksorozat indult meg, melyben Hadsi-Popovics Milos. a szerb közgazdasági miniszter kiküldötte jelentést tesz az 1889-iki párisi kiállítás szerb osztályáról. Az érdekes hivatalos jelentést, mihelyt a közlése be lesz fejezve, ismertetni fogjuk. A szerb hadsereg bőrnemüit jobbára «Klidis és társai» belgrádi és «Fijala F.» kragujeváczi czég szállítják, melyeknek gyárai felett a szerb hadügyminisztérium közvetlen felügyeletet gyakorol. A Klidisféle gyár a felbőröket 1886 óta, a talpbőröket pedig 1890 junius hónapja óta szállítja. Ezen kiváltság ellen több belgrádi borkereskedő névszerint Stamenkovics Dunitri, Odavics Andrej, Milensovícs Milovan felszólaltak, azt állítván, hogy a Klidis-czég «nyers bőr» elnevezéssel, mindenféle kikészített bőröket importált külföldről és azokat mint szabadalmazott honi gyárának készítményeit szállította. Ezen vádak következtében a kormány vizsgálatot indított. A szakér ő bizottság jelentése, mely a szerb hivatalos lap január 5—17-iki számában jelent meg. a vádakat alaptalanoknak nyilvánítja ; a gyárat részletesen leirja és azzal végzi, hogy a gyár ugy minőség mint mennyiség tekintetében me j tud felelni az igényeknek, mert régi defészszerü rendszerrel dolgozik. A szakbizottság egyik ta°ja, Odavics Andrej, belgrádi bőrkereskedő külön véleményt nyújtott be, melyben a gyártmányok minőségét kifogásolja; kiemeli, hogy egy gyár nem is képes' minden bőrnemüt jó minőségben előállítani és ezért a jó gyárak specialitásra szorítkoznak : hogy a Klidis-féle gyárban a bizottság csak egy bőrnemből talált kész készleteket, a többi bőrnemek minőséget tehát meg sem Ítélhette ; azt pedig, hogy a gyár mennyiség tekintetében megfelel-e az igényeknek, nem tiinik ki a jelentésből, mely nem szól arról, hogy mekkorák voltakép az igények. A két vélemény kapcsán a hadügyminisztérium gazdasági osztálya kijelenti, hogy a kormány tartozik a honi gyártmányoknak elsőbbséget adni. <De. folytatja a hivatalos kijelentés — a minisztérium a maga közvetlen felügyelete alá helyezte a honi gyárakat és midőn azok gyártási és kikészitési módjait, figyelemmel k iséri, az áru jó minősége tekintetében teljes biztosítékot szerzett, jobbat, mint hogyha a külföldről kész árut hoznak melynek kikészítése nem esik a mi ellenőrzésünk alá.» Az árakat a kormány állapíthatja meg. A románok és a magyar fegyvergyár A bukaresti «Curieruf Financiar» február 1 -ei száma, az uj magyar fegyvergyári vállalatról szóló híreket registrálva. megjegyzi, hogy ezen gyár alapitói jó üzletet csinálnának, ha Romániában hasonló vállalatot kezdenének. A gyermekek és nők munkája a gyárakban. A franczia kamara jan. 27-iki ülésében a gyermekek és nők ipari munkájáról szóló törvényjavaslat tárgyaltatott. A részletes ludósitás a .Journal Officiel" január 28-iki számában olvasható. Szerbia borvidékei iránt ismételten intéztek hozzánk kérdést és ezért czélszerünek tartjuk lefordítani az «Odjek» 9-ik számából a következő hivatalos statisztikát, mely szerint Szerbia szőlői összesen 43.175 hectare és 53 are-ra terjednek és az egyes következőleg oszolnak meg: kerület heclare are Alexinacz 1269 18 Belgrád 2216 14 Valjevo 1208 54 Vranja 514 02 Jagodina 2410 21 Knazsevac 2216 12 Kragujevac 3173 45 Krajna 4458 33 Krusevac 3551 58 Nis 5001 99 Pirot 2098 21 Podrina 188 48 Pozsarevac 4266 90 Rudnik 501 95 Semendria 2519 98 Toplie 768 37 Csuprija 2498 05 Uzsica — — Crnoreka 2646 77 Csacsak 747 06 Sabacz 798 79 Belgrád 118 46 Összesen 43175 ~ 58 Budapest, Légrády testvérek.