Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)

I. Védjegyjog

FRANCIAORSZÁG

1) Hatályos jogszabályok

1964. évi 64-1360. sz. törvény, módosítva 1965-ben és 1975-ben;

1965. évi 65-621. sz. végrehajtási rendelet, módosítva 1976-ban.

2) Részvétel a nemzetközi egyezményekben

Szellemi Tulajdon Világszervezetére vonatkozó egyezmény (1974-től); Párizsi Uniós Egyezmény (1884-től), stockholmi szöveg;

Madridi Megállapodás (1892-től), stockholmi szöveg;

Nizzai Megállapodás (1961-től), stockholmi szöveg.

3) Védjegyoltalom köre

Védjegyoltalom termékek és szolgáltatások megkülönböztető jeleire szerezhető.

Együttes védjegy: az állam, közületek, egyéb jogképes egyesülések közérdekből, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági céljaik, és tagvállalataik tevékenységének előmozdítása érdekében együttes védjegyet szerezhetnek. Az együttes védjegyet vagy a jogosult közösség közvetlenül alkalmazza az általa ellenőrzött termékeken, vagy a tagvállalatok helyezik el a védjegyet termékeiken a szervezet engedélye és az általa megállapított feltételek mellett.

Védjegyek lehetnek: családnevek, álnevek, földrajzi nevek, fantázianevek, a termékek jellegzetes alakja vagy csomagolása, árucímkék, göngyölegek, emblémák, árubélyegzők, pecsétek, vignetták, áruszegélyek, szegélyzsinőrok, színkombinációk és szinelrendezések, minták, számok, betűk, jelmondatok és általában minden megkülönböztetésre alkalmas materializálható jel.

57