Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)
I. Védjegyjog
4) Jogszerzés A védjegyoltalom lajstromozása utján keletkezik. 5) A használat kérdése A termékek és szolgáltatások védjeggyel való megjelölése nem kötelező. Kivételes esetekben az Államtanács meghatározott termékek vagy szolgáltatások (pl. ásványvizek, nemesfémek) védjeggyel való ellátását rendelet utján kötelezővé teheti. A védjegytulajdonos elveszti jogait, ha a védjegyet a megszűnés megállapitása I rr rr iránti kérelmet megelőző öt éven keresztül nyilvánosan és egyértelműen nem használta, vagy erre másnak nem adott engedélyt. A használat hiánya miatti megszűnést a biróság Ítélete állapítja meg, azt bármely érdekelt kezdeményezheti. ' 6) Oltalomból kizárt megjelölések; ütközés korábbi jogokkal Nem tekinthetők védjegynek a közrendbe vagy a jóerkölcsbe ütköző megjeter lölések, valamint a Párizsi Uniós Egyezmény 6 cikke szerint az oltalomból kizárt megjelölések (állami felségjelek, hivatalos ellenőrzési, hitelesítési jelek stb.). Kizártak továbbá az oltalomból a termék vagy szolgáltatás általános megjelölései, a fajtanevek, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas megjelölések, valamint az olyan szavakból álló védjegyek, amelyek a termék vagy szolgáltatás lényeges minőségét vagy a termék összetételét jelzik. A korábbi jogokkal való ütközés vonatkozásában a jogszabály nem tartalmaz lajstromozást gátló előírásokat. 7) Oltalomra alkalmatlan védjegyek elleni jogcselekmények A lajstromozott védjegy érvénytelenségének vagy az oltalom megszűnésének megállapitása a biróság hatáskörébe tartozik. Érvénytelen a védjegy, ha a 6) pont alatti kizáró okok ellenére lajstromozták, vagy más javára korábban szerzett jogot sért. 58
