Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)

I. Védjegyjog

AMERIKAI EGYESÜLT ALLAMOK

1) Hatályos jogszabályok

1966. évben módosított 1946. évi törvény a védjegyekről.

2) Részvétel a nemzetközi egyezményekben

Szellemi Tulajdon Világszervezetére vonatkozó Egyezmény (1970-től); Párizsi Uniós Egyezmény (1887-től), stockholmi szöveg;

Nizzai Megállapodás (1972-től), stockholmi szöveg.

3) Védjegyoltalom köre

Termékvédjegy: szó, név, szimbólum, rajz vagy kombinációik, amelyet elfogadtak.és amelyet termelő vagy kereskedő abból a célból használ, hogy megkülönböztesse az általa gyártott vagy eladott termékeket másokétól.

Szolgáltatási védjegy: szolgáltatás bemutatása vagy hirdetése során azért alkalmazott megjelölés, hogy azonosítsák a szolgáltatást és megkülönböztessék a mások által nyitottaktól.

Tanúsító védjegy (certification mark): arra szolgál, hogy a nem a védjegyjogosult részéről előállított termék, illetve szolgáltatás származását, anyagát, gyártási módját, minőségét vagy jellemzőit, vagy az egyesülés vagy szervezet közreműködését a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban igazolja.

Együttes védjegy: szövetkezet, társaság, más szervezet vagy személyek csoportja részéről használt megjelölés; szindikátushoz, társasághoz vagy más szervezett csoporthoz tartozás jelölésére használt megjelölés.

Az előző bekezdésben említetten kívül a törvény semmiféle közelebbi meghatározást, felsorolást nem tartalmaz a védjegyoltalomban részesíthető megjelölés-fajtákról a fő-lajstrom tekintetében. A kiegészítő lajstromba bevezethetők a jelzések, - ide értve a címkéket, csomagolásokat és a termékek formáját is, - amelyek

17