Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)
I. Védjegyjog
alkalmasak termékek vagy szolgáltatások megkülönböztetésére, de nem lajstromozhatók a fő-lajstromba. * 4) Jogszerzés „ A jogszerzés alapja a védjegy elsőként való folyamatos használata termékeken, szolgáltatásokon vagy azokkal összefüggésben, amelyet a bejelentéskor igazolnia kell a bejelentőnek. A használat történhet magán a terméken, csomagolásán, cimkéken vagy hirdetés során. 5) A használat kérdése — Az arany- és ezüsttárgyak és ötvözeteik csak védjeggyel hozhatók forgalomba, illetve importálhatok. A kereskedelemben való használat a lajstromozás előfeltétele, amelyet igazolnia kell a bejelentőnek a bejelentéskor. Az oltalom fenntartásának előfeltétele a valóságos használat. Két évet meghaladó nem használat esetét a védjegyről való lemondásnak kell tekinteni. A használat megszakadása a további használat szándéka nélkül ugyanígy minősül. E jogcímen (lemondás) bármikor megszüntethető a védjegyoltalom. „ Megszűnik az oltalom, ha a lajstromozást követő hatodik év folyamán a védjegyjogosult nem tesz nyilatkozatot a Hivatal előtt arról, hogy a védjegyet még használja, vagy hogy a nem-használat sajátos körülmények miatt következett be és nem jelent lemondási szándékot. A megújítás időpontjában a védjegyjogosult ismét tartozik igazolni a védjegy folyamatos használatát vagy nem-használat esetében magát emiatt kimenteni. 6) Oltalomból kizárt megjelölések; ütközés korábbi jogokkal A megkülönböztetésre alkalmatlan megjelölést nem vezetik be a Főlajstromba (1. a 11. pontot), kivéve ha az a bejelentő termékeivel, illetve szolgáltatásaival kapcsolatban megkülönböztetőképessé vált. Az ilyen megjelölések a Kiegészítő Lajstromba vezethetők be.---------------------------------------------------------------------——. 18
