Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)

A. Bejelentési eljárás - VI. A teljes vizsgálatról

Előfordult, hogy egy tervpályázatra hat, lényegében azonos megoldást küldtek be a pályázók, és mintegy kéthetes időszakban mind a hat pá­lyázó kollektíva az OTH-hoz is benyújtotta a megoldást szabadalmazta­tásra, A fent elmondottak értelmében az OTH az elsőként benyújtott bejelentésben folytatta csak le az érdemi vizsgálatot, a többi öt beje­lentésben az engedélyezési eljárás felfüggesztéséről szóló határozatot adott ki, majd miután az első bejelentés tárgyára szabadalmat engedé­lyezett, e megadott szabadalom alapján az öt későbbi bejelentést a Szt. 6. § c) pontja alapján elutasította. 2. Amennyiben a szabadalmi bejelentésre jogosultság tárgyában per indult, ennek jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell füg­geszteni (Szt. 48. § (4) bek.). Ilyen perek általában találmánybitorlás (Szt. 25. §) , vagy a találmány szolgálati jellegével kapcsolatos vita (Szt. 9. § (3) bek.) kapcsán fordul­hatnak elő. Amint erről már szó volt, a találmánybitorlással kapcsola - tos törvényi rendelkezés mind a szerzőségi jog, mind a szabadalmi igény védelmére felhasználható, felszólalási és megsemmisítési lehető­séget azonban nem ad, a sértett vagy jogutódja csak átruházási igényt érvényesíthet. Az igény érvényesítésére irányuló eljárás viszont nem az OTH, hanem a bíróság előtt folyik, tehát peres eljárás. Ugyanígy vita esetén nem az OTH előtti, hanem bírósági eljárásban dől el, hogy vala­mely találmány szolgálati jellegü-e, vagy sem. A felfüggesztésről intézkedő rendelkezés célja, hogy a szabadalmat az kapja meg, akit megillet, és az esetleges ilyen jellegű pereket ne a sza­badalom megadása után kelljen lefolytatni, hanem már azt megelőzően tisztázódjék a szabadalomhoz fűződő jog kérdése. 59

Next

/
Thumbnails
Contents