Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)
A. Bejelentési eljárás - V. A halasztott vizsgálatról
Előfordul, hogy a halasztott vizsgálatu bejelentésnek az elsődleges célja nem az5 hogy a bejelentő szabadalmat szerezzen, hanem pusztán az. hogy a műszaki megoldás publikálása a lehető legrövidebb időn belül megtörténjék. Erre általában akkor kerül sor. ha a bejelentő nem. vagy alig bizik a találmánya szabadalmazhatóságában, azonban teljesen biztos akar lenni abban, hogy arra harmadik személynek sem lesz le - hetősége szabadalmat szerezni. A találmány közzétételével a bejelentő e (másodlagos) célt kétségkívül eléri. A halasztott vizsgálatu eljárásban kiadott közzétételi irat pusztán azt deklarálja, hogy a bejelentő az igénypontokkal definiált találmányra szabadalmi igényt jelentett be, és hogy a bejelentés tárgya a közzététel révén ideiglenes szabadalmi oltalom alá került. Ennek hangsúlyozására azért van szükség, mert megfelelő tájékozottság hiányában a bejelentők egy része (túlnyomórészt magánbejelentők) azt hiszik, hogy a halasztott vizsgálatu eljárás önmagában is szabadalom megszerzését eredményezheti. Az említett ideiglenes szabadalmi oltalmat azonban csak akkor lehet érvényesíteni, ha véglegessé válik, tehát a teljes vizsgálat lefolyta - tása és annak alapján a szabadalom megadása utánc A halasztott vizsgálatu bejelentés közzétételi határozata tehát nem jogosít találmányi dij felvételére, bitorlási vagy díjazási per indítására stb. Ugyanakkor az évi fenntartási illetékeket fizetni kell, tehát a bejelentőt már akkor fenntartási költség terheli, amikor a kizárólagos jogot még meg sem kapta, és annak megszerzése nem is vehető biztosra. 4325 27
