Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)

A. Bejelentési eljárás - V. A halasztott vizsgálatról

A halasztott vizsgálati eljárásba vont érdemi vizsgálat tárgyairól (Szt. 45. § a) - e) pontok)

a) A műszaki jelleg és a gyakoHatban való alkalmazhatóság vizsgálata nemcsak sorrendben, hanem praktikusan is megelőzi a többi szempont vizsgálatát. Felesleges ugyanis minden további vizsgálat, ha a bejelentés tárgya nem műszaki jellegű megoldás, vagy a gyakorlatban nem megvalósítható (pl, "perpetum mobile").

b) Amennyiben a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a beje - lentés tárgya a Szt 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján. ki s .rn /.arva a szabadalmi oltalomból, ugyancsak nincs szükség további vizsgálatra.

Az OTH természetesen nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt, ha véleménye szerint a bejelentés tárgya az a) vagy b) pontok által definiált fogalomkörbe esik, és az OTH álláspontját lehet - nyilatkozattétellel - vitatni, esetleg szakvéleménnyel alátámasztani a gyakorlatban való alkalmazhatóság meglétét, vagy megfelelő' érvekkel alátámasztani, miért nem tekintendő "kizárt" találmánynak a bejelentés tárgya; pl. valóban vegyi utón előállított termékről van-e szó, van-e lényeges szerepe a termék létrehozásában vegyi reakciónak, vagy ha van, köz' etlen összefüggés van-e a vegyi reakció és a megoldandó feladat kö - zött (plо a cement kötése vegyi reakció során megy végbe, mégsem lehet ezért a betonból készült építőelemeket, illetve konstrukciókat a "kizárt" találmányok közé sorolni). Amennyiben az érvelés nem meggyőző, az OTH a bejelentést műszaki jelleg, ill, gyakorlatban való alkalmazhatóság hiánya miatt, vagy mert a találmány az oltalomból kizárt, elutasítja,

4325

28