Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)
A. Bejelentési eljárás - V. A halasztott vizsgálatról
fejlesztett részmegoldásokkal az oltalmi kört módosítási elsőbbséggel sem lehet bővíteni, A halasztott vizsgálatit bejelentés főigény - pontját vagy -pontjait célszerű v lehető legtágabb oltalmi kört biztosító módon megfogalmazni, és különös gondot kell fordítani arra, hogy minden részmegoldást,, amelynek az oltalmi kör esetleges korlátozása során jelentősége lehet,, aligénypontba foglaljunk, Végül tanácsos gondos ujdonságvizsgálattal feltárni a technika állását a bejelentést megelőzően. Figyelembe kell venni azt is5 hogy a halasztott vizsgálata eljárásban közzétett bejelentések a hivatali vizsgálat "szűrőjén" nem estek át, velük szemben tehát sokkal nagyobb esélye van a felszólalás (hkésőbb> sikerességének, mint a teljes vizsgálatu bejelentésekre érkező felszólalásoknak. Ez a bejelentőt költségkihatások szempontjá - bói is kellemetlenül érintheti. Különösen veszélyes lehet a halasztott vizsgálatu eljárás olyan találmányok esetébenэ amelyek esetleges külföldi bejelentésének szükségessége csak a közzétételt követően merül fel, A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran még a teljes vizsgálatu bejelentések több éves átfutási ideje sem elegendő a gyártóknak, ill. külkereskedőknek annak eldöntésére, hogy valamely találmányt mely külföldi országokban jelentsenek be, aminek az iparjogvédelmi tájékozatlanság mellett objektív okai is vannak, A halasztott vizsgálatu bejelentés viszonylag gyors^ közzététele - hacsak ki nem használjuk az uniós elsőbbségi évet, ami a fentiek szerint még nem éppen tipikus - ujdónságrontó lehet ajdüföldi szabadalomengedélyezési eljárásban, tehát annak sikerességét коr «> АО molyán veszélyezteti, 4325
