Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)

A. Bejelentési eljárás - V. A halasztott vizsgálatról

esetleges nyilvánosságra jutás (legalábbis a belföldi szabadalmazta - tás vonatkozásában) már nem minősülhet ujdonságrontónak. Végül nem elhanyagolható szempont, hogy a szabadalomengedélyezéssel kapcsolatos vita az OTH-val akkorra tolódik el, amikor már eset­leges prototipus, illetve üzemelő' berendezés, vagy üzemi használat­ban lévő eljárás bizonyltja a találmány szabadalmazhatóságát, A halasztott vizsgálatu eljárás a bejelentő számára nyújtott előnyök mellett bizonyos hátrányokat is jelenthet, ezért konkrét esetekben mindig alapos mérlegelésnek kell megelőznie a bejelentést. A halasztott vizsgálatu bejelentésekkel kapcsolatos néhány meg­­fontolás A halasztott vizsgálatu eljárásban közzétett bejelentésekre is vo­natkozik az a rendelkezés, hogy a közzétételt elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően az oltalmi kör bővítését jelentő mó­dosításra nincs lehetőség (Szt. 49. § (l)bek.). Eszerint az igény­pontok bővitő értelmű, például a leírásba foglalt, de a közzétett igénypontban nem szereplő műszaki tartalmon belüli átdolgozásának lehetősége viszonylag hamar lezárul. Magától értetődően arra sincs lehetőség, hogy a bejelentést uj anyag (módosítási elsőbbség igénybevételével történő) bevitelével módosítsuk, E tényekből kö - vetkezik, hogy egyrészt a halasztott vizsgálatu bejelentések igény­pontjainak megszerkesztése különös gondot igényel, másrészt nem teljesen kiérlelt műszaki megoldásokat nem tanácsos halasztott vizs­gálatu eljárásba vonni, hiszen a közzétételt követően esetlegesen ki- 4325 25

Next

/
Thumbnails
Contents