Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
A növény- és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok
fajtaoltalomnál csak létező, tehát létrehozott fajtát lehet bejelenteni és annak a bejelentési eljárás során való vizsgálatához is az szükséges, hogy kisérleti termesztés során előállítsák. Az egyneműség és a viszonylagos állandóság feltételéből következik az a követelmény, hogy a termesztés során a növényfajta lényegében azonos eredménnyel reprodukálható legyen. A növényfajták szabadalmi oltalmának hatálya "A növényfajtákra adott szabadalom alapján a szabadalmasnak — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy az uj növényfajta ivaros vagy nem ivaros szaporítóanyagát — ilyenként — kereskedelmi forgalombahozatal céljára termelje, eladja, vagy kereskedelmi forgalomba hozza, vagy a tevékenységekre másnak engedélyt (licenciát) adjon." (Szt. 68.§. /1/ bek.) "Az oltalom alatt álló növény szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan külföldi országba szállítani, ahol a növényekre az e törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom nem áll fenn." (Szt. 68.§. /2/ bek.) "Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra alkalmas egész növényt, magot vagy más növényrészt." (Vr. 32.§. /1/ bek.) "A szabadalmi oltalom hatálya nem terjed ki a szaporítóanyag tudományos célra, vagy újabb fajták létrehozása céljából kiinduló anyagként történő felhasználásra." (Vr. 32.§. /2/ bek.) A leglényegesebb különbség a fajtaoltalom (fajtaszabadalom) és a hagyományos szabadalom között a szabadalmi oltalom hatályában van. A szabadalmi jogok kétféle oltalomra nyújtanak lehetőséget: a termék oltalomra és az eljárási oltalomra. Az ol-82 4694
