Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
A növény- és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok
talomnak ez a két fajtája a hagyományos szabadalmi oltalmi körben kielégitő védelmet nyújt a jogosultnak, mert az oltalom tárgya élettelen anyag, illetve ebből készült termék (.berendezés, készülék, stb.), vagy az ilyen termék előállítására irányuló eljárás. Kás a helyzet a növényfajták tekintetében, mert ezek élő szervezetek, és ennek megfelelően más tartalmú kizárólagos jog nyújt teljes értékű szabadalmi oltalmat a növényfajta szabadalmasának, mint a hagyományos találmányok szabadalmasának, akinek érdekeit teljesen kielégíti az általános szabadalmi oltalom hatálya, mely szerint a találmány tárgyát (pl. berendezést) a gazdasági tevékenysége körében kizárólagos joggal rendszeresen előállíthatja, használhatja és forgalombahozhatja, valamint másnak erre engedélyt adhat. . Ha ugyanis a fajtaoltalomnak ugyanez lenne a hatálya, azaz a növényfajta szabadalmasa az általános szabadalmi oltalom szerint kizárólagos joggal rendelkezne, akkor az általa előállított szaporítóanyag forgalombahozásával kimerítené a szabadalomból eredő jogait, a vevő pedig jogot szerezne arra, hogy az általa szabályszerűen megvásárolt terméket, jelen esetben a szaporítóanyagot felhasználja, olyképpen, hogy abból tetszásszerinti mennyiségben újabb szaporítóanyagot termesszen, ás ezzel kiszorítsa a szabadalmat a piacról. Az általános (hagyományos) szabadalmi oltalom teban nem védi kellően a növényfajta szabadalmasának az érdekeit, ezért kellett ebben az esetben az Szt.-nek más tartalmú kizárólagos jogot megállapítani a növényfajta szabadalmasa részére, figyelemmel arra, hogy a növényfajta élő szervezet és szaporodóképes. A fajtaoltalom szerint ezért a szabadalmasnak van kizárólagos joga arra, hogy az oltalmazott fajta szaporítóanyagát szaporítás céljára termelje. A vevő a megvett szaporítóanyagot felhasználhatja ugyan a növény termesztésére, de ennek a termesztésnek csak fogyasztói felhasználás és nem szaporítás lehet a célja. Pl. A vevő a megvett buzamagot elvetheti kenyérgabona vagy takarmánygabona termesztése céljára, de nem jogosult a vevő arra, hogy a fajtaoltalom alatt álló búzavetőmagból (a szaporítóanyagból) továobi vetőmagot termesszen. S3 4694
