Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
III. Váci György: Tudománypolitikai ismeretek
rint a világon 1974-ben közel 3 milliót tett ki a kutatók és a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatott mérnökök száma, ennek 94—95%-a a fejlett ipari országokban. A II. 2. pontban ismertetett hazai adatokhoz kiegészitésül megadjuk a főbb népgazdasági ágakban foglalkoztatott tudományos munkaerőre vonatkozó adatokat (Tudományos Kutatás 1978. KSH Időszaki közlemények). Népgazdasági ág Kutatóhelyek dolgozói az aktiv keresők %-ában Ipar 2,18 Épitőipar 0,66 Mezőgazdaság, erdő-, vízgazdálkodás 0,48 Szállitás és hirközlás 0,23 Kereskedelem 0,05 A többi ág együtt 1,68 A tudományirányitás a kutatási célokhoz, programokhoz, a tudomány belső fejlődéséhez szorosan kapcsolódó káderpolitikával rendelkezik. Feladatai között találjuk a kutató és tudósképzést, valamint továbbképzést, a tudományos káderutánpótlást. A káderpolitika eszköze a tudományos fokozatok intézménye is, amelyet országonként bizonyos eltérésekkel valósítanak meg. A kutatóvá, tudóssá válás hosszabb-rövidebb folyamat eredménye, ezért a kutatás káderpolitikájának sajátos problémája a kutatómunkára alkalmas képességekkel, tulajdonságokkal biró szakemberek kiválasztása, az ezzel összefüggő kutatói mobilitás alkalmazása a kutatás területe és az oktatás, valamint a termelő és nemtermelő szektorok között. 4*4 A nemzetközi tudományos kapcsolatok A nemzetközi tudományos kapcsolatok a tudományos élet szerves része. A tudományos fejlődés minden országban — különösen azonban kisebb országokban — nagy mértékben függ attól, hogy a nemzetközi tudományos munkamegosztásban hogyan tudnak részt venni. A nemzetközi .együttműködés irányítása ezért szerves része a tudománypolitikának. 80 4614
