Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
III. Váci György: Tudománypolitikai ismeretek
3.1 A kutatás-tervezés általános jellemzőig a. tervezés módszerei A tudománytervezésnek lényegében az a feladata, bogy vegye figyelembe a társadalompolitika, a gazdaságpolitika, a tudomány autonóm fejlődésének céljait és — felmérve a tudományos potenciált — jelölje ki a kutatás-fejlesztés cselekvési programját egy megbatározott időszakra. A tervezés mechanizmusát, hatókörét a tudomány irányitási rendszere határozza meg, legszorosabb kapcsolata a gazdasági tervezéssel van. Ennek alapján a tervezést folytató országok lényegében bárom csoportba sorolhatók:- centralizált tipusuak, vagyis ahol a gazdaság és a kutatás-fejlesztés irányítása központosított,- vegyes irányítási rendszerűek (állami és magán), azonban az állami szektor és a kutatások állami ráfordításának súlya jelentős,- decentralizált rendszerűek, vagyis ahol központi szándékok csak egyes részterületekre terjednek ki és a magánvállalkozások kereteiben folyó kutatásfejlesztést nem kívánják szabályozni. Centralizált rendszert találhatunk általában a szocialista országokban. Vegyes irányítási rendszert alkalmaznak pl. Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Norvégiában. A decentralizált rendszer különböző változatait találhatjuk az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, az NSZK-ban, Svájcban. Az egészen uj és nagyon költséges kutatások eseteiben (nem is emlitve a hadiipari-katonai szférát) azonban ezekben az országokban is a központi irányítás érvényesül. 3.2 A. következőkben a magyar kutatás-fejlesztés tervezését kíséreljük meg röviden ismertetni 3.2.1 Az_MSZMg Központi_Bizottsága Egy-egy hosszabb időszakra szólóan a kutatások főirányait és a kutatást érintő nagyobb strukturális változá-72 4614
