Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
III. Váci György: Tudománypolitikai ismeretek
II. A tudomány- és műszaki politika megvalósításának mechanizmusa 1 . A tudomány helyesen értelmezett társadalmi szerepe folytán a kutató-fejlesztő munkának kettős cél,ja van: egyrészt a konkrét társadalmi-gazdasági feladatok megoldását mozdítja elő, másrészt a tudományok belső fejlődéséből adódó feladatok megoldásával a távlati célokra irányítja a figyelmet. Ez utóbbival a nagyobb távlatokra méretezett társadalmi, gazdasági fejlődési elgondolásokat segit megoldani. Közvetett hatás: oktatás, kultúra (műszaki kultúra is). Mindebből következik, hogy a tudomány- és műszaki politika egységes rendszerében a célok igazodnak a gazdaság, a társadalom fejlesztésének összetettebb céljaihoz, azoknak vannak alárendelve. A tervgazdálkodást folytató országokban ez elsősorban a különböző időtávú népgazdasági tervekhez, stb. történő kapcsolódást jelenti. A tőkés gazdálkodás körülményei között más formában, de természetesen többnyire országos jelentőségű feladatok megoldásának alárendelten összpontosul a kutatás célrendszere (pl. anyagkutatás, energetikai kutatások, biológiai kutatások stb.). A tudománynak különösen egyes tudományterületeknek azonban sajátos autonómiája van, szuverén mozgástere, ebből következő céljai. Bizonyos egyszerüsitéssel tehát a céloknak ebből a két csoportjából tevődik össze a tudományos és műszaki politika célrendszere. 2. A tudománypolitika céljainak megvalósítására irányátási rendszerrel, az irányításhoz széleskörű eszközrendszerrel bir, amelynek fontos eleme a tervezés, szervezés, finanszirozás, jogi-, gazdasági szabályozás, nemzetközi kapcsolatok, információk. A kutatás-fejlesztés irányítási rendszerének nem eleme a felsőoktatás és a posztgraduális képzés, azonban/ a kapcsolat közöttük magától értetődően szoros. 59
