Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)

III. Váci György: Tudománypolitikai ismeretek

Ezért a szocialista országokban és számos tőkés országban is arra törekednek, hogy a tudomány és technika a gazdaság és társadalom fejlődésétől ne különül,jön el, banem . azzal szoros összhangban legyen. Az állam általános politikán ában az egyes politikai szektorok sorában (belpolitika, külpolitika, gazdaságpolitika, iparpolitika, külgazdasági politika stb. ) megjelenik a tudomány- és műszaki politika is. mint a központi szándékok végrehajtásának egységes rendszere.

A politika egészét és annak sajátos szektorait természetesen minden országban az uralkodó osztályokat képviselő politikai szervezetek, pártok alakitják ki, illetve határozzák meg főbb vonalakban vagy esetleg a részletekre is kiterjedően. Végrehajtása a törvényhozói, kormányzati, állami szer vek tevékenysége utján történik.

Ez a mechanizmus természetesen vázlatos, országonként eltérő formációkat stb. alkalmaznak a történelmi hagyományok, az adott politikai-hatalmi erőviszonyok és egy sor más ok következt ében.

Pontos megjegyezni, hogy a tudomány- és műszaki politika nemcsak tartalmi sajátosságaival különül el a politika más szektoraitól, hanem azzal is, hogy hatása közvetlenül nem egy külön ágazatra terjed ki. Mig az ipar-, a kereskedelem-, vagy az oktatáspolitika érvényesitése lényegében az adott ágazat szervezeti kereteiben valósitható meg (pl. az adott ágazati minisztérium által), a tudomány- és a műszaki politika wágazatközi" céljait a végrehajtás szerteágazó területén sajátos módon kell érvényesíteni. Decentralizáltan elhelyezkedő szervezetek és intézmények sokaságára kell hatást gyakorolnia. Ilyen értelemben a gazdaság-, illetve a kultúrpolitikával rokon és érvényesülése is elsősorban azokkal összhangban, bizonyos mértékig összefonódva valósul meg.

58

4614