Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
II. Dr. Huber Imre: Gazdaságpolitikai ismeretek
Ennek érdekében szándékunk az ösztönzés hatékonyságának fokozásával, a kutatóintézetek és vállalatok közös érdekeltségének szorosabbá tételével, (az un. komplex érdekeltség megteremtésével) és az ezáltal biztosított nagyobb lenegőségekhez igazított belső érdekeltsági rendszer kialakításával elősegíteni a kutatási eredmények azon problémájának felszámolását is, amely szerint túl hosszú a kutatási eredmények gyakorlatba történő bevezetésének időintervalluma, nem megfelelő a kutatások gyakorlat-orientáltsága. b) A termelés területén dolgozók bérezési gyakorlatában a darabbér és az időbér képviseli a legnagyobb részarányt. E két szélső forma között számos lehetőség adódik az adottságokhoz és ezen belül a műszaki színvonal követelményeihez igazodó kombinált (pl. prémiumos időbér) bérformák alkalmazására. Ezek hazánkban is egyre inkább elterjednek és a jövőben is jól használhatók. Pl.:- A személyi béren alapuló teljesítménybért — amely azonos kategóriájú munkákon is eltérő alapbérből kiindulva határozza meg a teljesítménybér összegét — ott célszerű alkalmazni, ahol megvan a pontos norma-megállapitás lehetősége, s emellett a munkás személyes adottságainak jelentős szerepe van a műszaki fejlődés szempontjából lényeges minőségi követelmények kielégítésében.- A kettős bérformát — melynek lényege, hogy a bér két részből, egy darabbéres és egy időbéres hányadból tevődik össze — ott ajánlatos bevezetni, ahol az egyoldalú mennyiségi ösztönzés káros lehet a minőségre, és ezért célszerű a mennyiség növelésére irányuló érdekeltséget tompítani. A műszaki fejlődés gyorsulásával a komplex gépesítés elterjedésével egyre nagyobb súlyt kapnak az un. átmeneti bérformák, melyek inkább megfelelnek a munka módosuló bonyolultsági ill. a munkakörülmények változásából eredő követelményeinek. A bérformák kiválasztásakor 4614 49
