Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
I. Dr. Bobrovszky Jenő: Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége
vitásához, a takarékosabb, kisebb ráforditásigényü termelési folyamatok kialakításához. Egyes országokban (pl. a Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában) külön erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek a felfedezők. Ezenkivül lehetőség van a felfedezések nemzetközi lajstromozására is. A felfedezéseket meg kell különböztetni a találmányoktól. A felfedezés a természet létező, de nem ismert törvényszerűségeinek, jelenségeinek, tulajdonságainak megállapítása, a találmány pedig a természet törvényeinek gyakorlati alkalmazása, addig nem létezett termék vagy termelési eljárás létrehozása. Az elmúlt években elismert szovjet felfedezések között található pl. Mengyelejev periódusos rendszere meghatározott kémiai eleme keletkezésének jelensége, az ultrahang kapilláris hatása. A felfedezők elismerése un. felfedezői tanúsítvány kiadásával és a felfedezés elvont tudományos értéke alapján megállapított dij révén valósul meg. Hazánkban a felfedezések közvetve (pl. kitüntetések formájában) nyerhetnek elismerést. A nemzetközi gazdasági forgalomban évről évre növekszik az un. know-how jelentősége. A know-how nemzetközileg elterjedt angol kifejezés (kiejtése: nou-hau), szószerinti jelentése: tudni hogyan, amelyet értelemszerűen műszaki tapasztalatnak, ipari titoknak fordítanak. A know-how nyilvánosságra nem hozott és csak szűk körben (pl. egy vállalatnál) ismert műszaki, gazdasági és szervezési tapasztalatot (dokumentációt, tanulmányt, recepturát, prototípust, kísérleti eredményt, egyéb adatot, tecnikai segitségnyujtást, un. engineeringet stb.) jelent, amelyhez csak úgy lehet hozzájutni, ha azt a szabadalmi licenciaszerződéshez hasonló formában áruként eladják és megveszik. A know-how jogi védelme a különböző országokban egyrészt az ipari titokvédelem, másrészt a licenciaszerződések keretében biztosítható. 4614 9
