Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
2. Az elsőfokú eljárás a. Perindítás A per a felperes keresetlevelével indul. Ebben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a felek - esetleges képviselőik - nevét, foglalkozását, lakhelyéi;, perbeli állását / ki a felperes, ki az alperes /, az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; azokat az adatokat, amelyekből az illetékesség és a hatáskör megállapítható és esen felül a keresetlevélnek tartalmaznia kell, hogy a felperes milyen döntést kér a bíróságtól /ez az un. kereseti kérelem/. A keresetlevélen le kell róni a pertárgy értékéhez igazodó, általában 6 ?*-os kereseti illetéket. Ha az eljárás más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, a bíróságnak rendelkeznie kell a keresetlevél áttételéről; ha pedig hiányt észlel, akkor fel kell hívni a hiányok határidőben! pótlására. Ha a keresetlevél tárgyalás kitűzésére alkalmas, akkor a bíróság a tárgyalást kitűzi és erre a feleket /képviselőiket/ a keresetlevél egy-egy példányával megidézi.Mivel a tárgyalás elmulasztása jogkövetkezményekkel jár, ezért az idézésben a bíróságnak a jogkövetkezményeket fel kell sorolni és arra a megidézettet figyelmeztetnie kell. A bíróság első fokon egy hivatásos bíróból mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. A törvény egyes perekben /pl.: újítási perek/ megengedi, hogy a bíróság népi ülnökök közreműködése nélkül járjon el. A bírósági tárgyalások nyilvánosak, az eljárás nyelve magyar, de mindenki jogosult a saját anyanyelvét használni . b. Tárgyalás A tárgyalást a tanács elnöke vezeti, ő gondoskodik a rend fenntartásáról is. A tárgyalás kezdetén a keresetlevél ismertetésére kerül sor, majd a felperesnek nyilatkoznia kell, hogy azt fenntartja—e vagy módosítja. Ezt követően ter-148 461^
