Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
geszti elő az alperes az elleniérelmét, nyilatkozik arról, hogy kéri-e részben vagy egészben a kereset elutasítását és ezt mire alapitja. A keresetet az elsőfokú tárgyalás berekesztéséig változtatni és módosítani lehet, sőt az alperes ez ideig a felperessel szemben viszontkeresetet is előterjeszthet, természetesen erre is csak meghatározott körben van lehetőség /nem lehet pl. egy vagyoni vitában viszontkeresettel a házasság felbontását kérni/. Megengedett, hogy több felperes vagy alperes álljon perben /pl.: két ujitótárs követeli az ujitási dijat a vállalattól/, ez az un. pertársaság. Ha valakinek jogi érdeke fliződik ahhoz, hogy a per a felek között miként dőljön el, akkor a biróság engedélyével az azonos érdekli fél pernyertessége előmozdítása érdekében a perbe beavatkozhat /Így a tárgyalásra ő is idézést kap. ott nyilatkozhat, indítványt tehet stb./. Beavatkozás történik akkor is, ha valamelyik fél kéri a perben nem álló személyt, hogy a perbe lépjen be, segitse őt, mert pervesztessége esetén ellene fordulna, igy közös érdekük a per megnyerése. A perben a felek személyében is változás történhet /pl.: a felperes meghal, a jogi személy megszűnik stb./„ c. Bizonyítás Ahhoz, hogy a biróság a peresitett alanyi jogosult;ság felől határozni tudjon, meg kell állapítania a jogot létrehozó jogi tényeket. Erre szolgál a bizonyítási eljárás, amely a tárgyalás megszabott keretei között zajlik le. A felperes előadásának és az alperes ellenkérelmének, előadásának a bizonyítás szempontjából fontos jelentősége van, mert a bíróság bizonyítás nélkül is valónak fogadhat el tényeket, ha azokat az ellenfél beismeri, a felek egyezően adják elő, vagy a fél a másik fél előadását bírói felhívás ellenére sem vonja kétségbe. A biróság valónak fogadhatja el az általa köztudomásúnak ismert tényeket és azokat a tényeket is, amelyekről hivatalos tudomással rendelkezik. 4614 149
