Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
3. POLGÁRI JOG 1. A polgári jog fogalma, forrásai« alapelvei A szocialista magyar jogrendszer fontos jogágazata a polgári jog, amely a gazdasági élet, a gazdasági tevékenység szervezésében-szabályozásában kiemelkedő szerepet játszik. A jogrendszer más ágazataidtól történő elhatárolása, fogalmiszabályozási körének meghatározása érdekében utalnunk kell mind tárgyára, mind sajátos szabályozási módszerére. A polgári jog alapvetően a társadalom vagyoni (elsősorban termelési- és forgalmi-» valamint csere-; viszonyainak szabályozására hivatott, de ehhez kapcsolódva egyes nem-vagyoni, személyi viszonyokat is szabályozási körébe von. A szabályozás tárgyának, a vagyoni viszonyoknak megjelölése azonban még nem elegendő a polgári jog fogalmi körének meghatározásához, hiszen vagyoni viszonyokat más jogágazatok is (pl. az államigazgatási jog, pénzügyi jog stb.) szabályoznak. Az elhatárolás lényeges eleme ezért a polgári jog sajátos szabályozási módszere is. Ennek lényegét abban lehet megjelölni, bogy — szemben pl. az államigazgatási jogra jellemző aláás fölérendeltségi struktúrával — a polgári jog a vagyoni viszonyokat az egyenjogúság és mellérendeltség elvei alapján szabályozza. Ebből következik, hogy a polgári jogviszonyok alanyai jogaik érvényesitése érdekében elvileg és általában a másik féllel szemben közvetlen kényszert nem alkalmazhatnak, jogaik érvényesitése érdekében valamely állami szerv, hatóság, rendszerint a biróság közreműködését kell igénybevenniük. A fentiekből látszik, hogy a polgári jogi szabályozás struktúrája erősen kötődik az áruviszony közgazdasági jellegzetességeihez, történeti kialakulásában az "áruforgalom" jogaként jelentkezik, s ez a kapcsolata az értéktörvénnyel a szocialista gazdasági-társadalmi rendben sem szűnik meg, természete-4614 109
