Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
sen a szocialista gazdaságra jellemző más alapvető vonások, igy elsősorban a társadalmi tulajdon dominanciája és a tervszerűség követelménye által megbatározott sajátos feltételek között. Gazdaságirányítási reformunk olyan jellegzetességei, mint a piaci kapcsolatok fontosságának, a vállalati önállóság és kezdeményezőkészség erősödésének hangsúlyozott előtérbe kerülése, növelték a gazdasági kapcsolatok jogi szabályozásának területén a polgári jogi módszerek szerepét. A magyar polgári jog alapvető forrása az 1977» évi IV. törvény (Polgári törvénykönyv, Ptk), amely ennek a jogágazatnak átfogó, minden lényeges elvét és intézményét szabályozó kódexe. A Ptk-n kivül, ahhoz kapcsolódva azonban számos más jogszabály is szabályoz — pl. részletkérdések, változásoknak inkább kitett feltételek,tekintetében — polgári jogi viszonyokat. Ilyen jogszabályokat találunk pl. az egyes jogi személy-fajták (vállalati törvény), egyes szerződések (a gazdálkodó szervezetek szállítási ás vállalkozási szerződései), s1 különösen a szellemi alkotások (szerzői jog, szabadalmi jog, védjegyjog, stb.) tekintetében. A polgári jogi szabályozás a mellérendeltség elvére épülő vagyoni viszonyok teljes körét átfogja és mind elméletileg, mind a jogalkotási gyakorlatban elveti az un. gazdasági jogi koncepciót. Ez utóbbi önálló, a polgári jogtól elkülönülő ágazatban kivánja szabályozni a társadalmi (elsősorban állami) tulajdont kezelő gazdálkodó szervezetek, vállalatok viszonyait. A magyar polgári jog a kapcsolatok elvi és strukturális egységének alapjára helyezkedik, s igy szabályozza mind az állampolgárok, mind a vállalatok közötti kapcsolatokat. Nem jelenti ez természetesen, hogy szabályaiban nem tükrözi megfelelő mértékben a vállalatközi kapcsolatok sajátosságait. A polgári jogi szabályozás bizonyos olyan alapelvekre épül, amelyek biztosítják az egyes részletszabályok egységét, 110 4614
