Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)

IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek

hasonlóan esek a szabályok érvényesek a munkaviszonyából fo­lyó kötelezettségét sértő ujitó, feltaláló dolgozóra is. A találmányokkal és újításokkal összefüggésben megem­lítendő az a szabály, hogy a dolgozó köteles a munkaviszonyá­val kapcsolatban tudomására jutott állami, szolgálati, illető­leg üzemi titkot megtartani. Üzemi titok minden olyan — álla­mi vagy szolgálati titoknak nem minősülő — vállalati működési, ügyviteli vagy egyéb adat, okmány, műszaki megoldás, amelyet a vállalat Írásbeli rendelkezéssel annak minősit. Ezen túlme­nően sem közölhet a dolgozó illetéktelen személlyel olyan ada­tot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudo­mására ás amelynek közlése a vállalatra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. 5. Családi riog önálló jogági jellegét a szocialista jogrendszerek is­merték fel. A családi jog alapvetően személyi viszonyokra (családi, rokoni kapcsolatra) vonatkozik és csak másodlagosan öleli fel a családi viszonyok által feltételezett vagyoni vi­szonyokat. A családi jog három nagy részre tagozódik: a házas­ságra, a családra és a gyámságra vonatkozó jogi szabályozást öleli fel. A házasság vagyonjogi következménye, hogy a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfele­lően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve a házastárs különvagyonához tar­tozó vagyontárgyakat. A feltalálót, az ujitót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életkö­zösség fennállása alatt megillető esedékes dij — korábban létrehozott alkotás esetén is — a házastársak közös vagyoná­hoz tartozik. 4614 108

Next

/
Thumbnails
Contents