Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
tékesitését attól teszi függővé, hogy annak dijából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék. Iparjogvédelmi vonatkozása lehet még a Btk. 221—224. §-aiban irt államtitok és szolgálati titok megsértésének büntette is. A büntetőjogi normák alkalmazásának rendjéről szoló jogszabályokat a büntetőjog alaki joga a büntető eljárásjog öleli fel. Bár önálló jogág, de az iparjogvédelemtől távoleső jogintézményei miatt a jogági ismertetések körébe nem vettük fel. 4. A immkajog A munkajog azokat a jogszabályokat foglalja magában, amelyek a munkaviszonyt (keletkezését, módosulását és megszűnését), a munkavégzést, a munkaidőt és a pihenő időt, a munka dijazását és a dolgozó részére járó egyéb juttatásokat, a munkavédelmet, a munkafegyelmet, a dolgozók fegyelmi és anyagi felelősségét, a munkaügyi viták eldöntésének módját ás a társadalombiztosítást rendezik. A munkajogi és szövetkezeti szabályok legfontosabb jogforrása az 1967* évi II. törvény a Munka Törvénykönyvéről., továbbá a szövetkezetekről szóló 1971* évi III. törvény. A szövetkezeti tagsági viszony kérdéseivel részletesen további jogszabályok foglalkoznak (a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről az 1957* évi III. törvény és végrehajtási jogszabályai, az ipari szövetkezetekről pedig az 1971* évi 32. számú törvényerejű rendelet és végrehajtási rendeletéi stb.). A munkajogi jogszabályok és a belső szabályzatok, munkaköri leirások adnak kellő eligazítást az ujitói jogban nem ritkán vitás munkaköri kötelezettség felől. A feltaláló esetében a munkaviszonyának tartalma meghatározó abban a kérdésben, hogy a megoldása szolgálati találmánynak minósüi-e vagy sem. A munkakörükből adódóan újításokkal, szabadalmakkal foglalkozó ügyintéző dolgozók fegyelmi ás kártéritő felelősségére a munkajogi (szövetkezeti) jogszabályok vonatkoznak, 107 461 b
