Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
bűnsegéd); meghatározza a büntetőjogi feielősségre vonás, akadályait, a büntetés célját, a büntetéseket és intézkedéseket, a büntetés kiszabás körében érvényesülő szabályokat, a rehabilitációt stb. A büntetőjog külöpös része azokat a jogszabályokat öleli fel, amelyek meghatározzák egy-egy bűncselekmény törvényi tényállását, mégpedig a bűncselekmények tárgya szerinti csoport ősitásban (állam elleni, emberiség elleni, személy elleni, a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények, továbbá a közlekedési bűncselekmények, a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni, a közrend elleni bűncselekmények, a gazdasági, a vagyon elleni, a honvédelmi kötelezettség elleni, valamint a katonai bűncselekmények). A gazdasági bűncselekmények közül kiemelendő az iparjogvédelemmel is kapcsolatba hozható hamis termékjelzés büntette. A Btk. 296. §-a szerint, aki jelentős mennyiségű terméket olyan jelzéssel hoz forgalomba, amelynek az nem felel meg, illetve forgalomba hozatala iránt intézkedik, amennyiben súlyosabb bűncselekményt nem valósit meg, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény elkövetése szempontjából jelzésnek minősül a védjegy és a márkajel is. A vagyon elleni bűncselekmények közül megemlítendő a bitorlás. A Btk. 329» §—a szerint ugyanis a bitorlás bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a) más szellemi alkotását, találmányát, ujitását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, vagy b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, találmányának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy ér-461 -106
